Békepártiak offenzívája

Franciaország, Németország és Oroszország külügyminisztere Párizsban bejelentette: nem engedik meg egy olyan határozat elfogadását, amellyel az ENSZ felhatalmazást adhatna egy Irak elleni háborúra. Ennek ellenére kérdéses, hogy sikerül-e eltéríteni háborús szándékától Washingtont.

A három, Biztonsági Tanácsban képviselt ország külügyminisztere Párizs sebtében összehívott konferenciáján döntött a háborús tervek mindenáron való megakadályozásáról, ám ENSZ-vétót nem említettek. A randevú riadószerű jellegére utal, hogy Joschka Fischer német külügyminiszter tegnap reggel lemondta összes programját, hogy csatlakozhasson Dominique de Villepin és Londonból érkező orosz kollégája, Igor Ivanov korábban kitűzött munkaebédjéhez. Ivanov egyébként kommentár nélkül távozott a londoni miniszterelnöki hivatalból, de interjújában „a demokrácia erőszakos exportjától” óvta a Nyugatot. Bush fogadta II. János Pál pápa követét. Pio Laghi bíboros a válság békés megoldását kérő levelet hozott.
Iraki válaszcsapás célpontja lehet az Egyesült Államok bármely, az Irak elleni agresszió felvonulási területeként használt támaszpontja, függetlenül attól, hogy hol található – jelentette ki tegnap a bulgáriai Burgaszban Irak szófiai nagykövete. Jahija Mahdi nagykövet újságíróknak arra a kérdésére válaszolt, miképp reagál Bagdad az esetleges támadásra, s nem éri-e megtorló támadás Burgaszt, miután a közeli szarafovói légitámaszpontot Bulgária februárban a Pentagon rendelkezésére bocsátotta.
*

Amerika politikusai azonban továbbra is fenyegető nyilatkozatokat tesznek. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter a BBC egyik kedd éjjeli műsorában elmondta, Irak akkor is képes új fegyverek előállítására, ha jelen vannak az ENSZ fegyverzetellenőrei. Rumsfeld szerint azonban a háború még mindig elkerülhető. Ennek három lehetséges módja szerinte az, hogy az iraki elnök vagy elkezdi az együttműködést az ENSZ-szel, vagy száműzetésbe vonul, vagy puccsal megdöntik hatalmát. Dohában egyébként megnyílt az Iszlám Konferencia Szervezetének ülése, amelyen az iszlám világ egységes álláspontot akar kialakítani e helyzetben. Várhatóan megvitatják az iraki elnök száműzetésbe vonulását célzó, Irakot arab és ENSZ-felügyelet alá helyező tervet is.
Eközben egy londoni központú, szaúdi ellenzéki szervezet közölte, hogy jelentősen kiegészítették a sivatagi királyságban található Prince Sultan támaszponton állomásozó amerikai erőket, valamint a légierő és a szárazföldi hadsereg újabb alakulatai érkeztek az országba. Jelenleg 2500-5000 amerikai katona tartózkodik a tabuki támaszponton, ahová több Galaxy típusú szállító repülőgép is érkezett súlyos felszerelésekkel – olvasható a szervezet közleményében. Szaúd el-Fejszal herceg, szaúdi külügyminiszter február 26-án tagadta a Washington Post című amerikai napilap azon értesülését, hogy a királyság engedélyezte volna az Egyesült Államoknak légitámaszpontjainak használatát.
A tegnapi The Times értesülése szerint az ENSZ nagy titokban már a háború utáni Irak politikai berendezkedéséről készít tanulmánytervet. A titkolózás a vezető londoni napilap szerint nem véletlen, hiszen a világszervezet valószínűleg saját alapokmányát is megsérti azzal, hogy míg Szaddám Huszein kormányával mint teljes jogú ENSZ-taggal van napi érintkezésben, már a következő kormányzati formákon gondolkodik.