Bizonytalan az északi front

A török parlament elutasítása ellenére továbbra sem zárható ki, hogy egy Irak elleni háború esetén az amerikai csapatok északi frontot nyitnak. Mindazonáltal elemzők elismerik, hogy az ankarai döntés jócskán megnehezíti az amerikaiak dolgát, akik így csak egy gigantikus légideszant-hadművelettel telepíthetnek jelentős csapatokat a kurdok ellenőrzése alatt álló Észak-Irakba, ahol az elmúlt évben több kisebb repülőteret készítettek fel a célra. Egy ilyen művelet azonban – amely Washington újdonsült szövetségesei, Románia és Bulgária szerepét értékelheti fel – jóval nehézkesebb, sebezhetőbb és nem utolsósorban drágább az eredetileg tervezett szárazföldi bevonulásnál, amelynek lehetőségét a török törvényhozás döntése húzta keresztül. A román illetékesek tegnapi cáfolata ellenére ez az alternatíva könnyedén realitássá válhat, hiszen csak szállítógépek látszólag „ártalmatlan” – igaz, nagy tömegű – tranzitjáról lenne szó.
Az északi front szerepének bizonytalansága nagyobb terheket ró a tervezett hadjárat fő, azaz déli hadműveleteire. Az amerikai katonai vezetők bánatára azonban itt is csak Kuvait egyezett bele területének felhasználásába egy szárazföldi hadművelet céljaira. Az 1990–91-ben iraki megszállást elszenvedett emirátus feltétel nélkül támogatja az amerikai terveket, s az ország jelentős kiterjedésű, Irakkal határos övezeteit nyilvánította katonai területnek már egy hónappal ezelőtt. Itt zavartalanul zajlik a mintegy nyolcvanezres amerikai kontingens készülődése a „D-napra”, már amennyiben egyáltalán lesz ilyen.
Szaúd-Arábia szerepe ezzel szemben bizonytalan, bár múlt heti kiszivárogtatások szerint Rijád és Washington megegyezett a sivatagi királyság légterének korlátlan használatáról, ami a kelet-iraki célpontok (Bagdad tradicionálisan ide rejti rakétáit és repülőgépeit) támadásához kulcsfontosságú. Háború esetén nem zárható ki, hogy ennél konkrétabb szerepet is vállalnak, ám ez nem feltétlenül kerül majd nyilvánosságra. Miután ugyanis az amerikai csapatokat befogadó országok döntéseik miatt politikailag kényelmetlen helyzetbe kerülhetnek, a nyilvánosság korlátozása érdekében a Pentagonban bevezették a „befogadó országok érzékenységére tekintettel” kifejezést. Ez a hivatkozás elejét veszi annak, hogy az Öböl-térségbe telepített erők konkrét célországait meg kelljen nevezni.