EU-csatlakozás: csökkenő vámbevétel

Kifinomult rendszer az unió vámjogi szabályozása, amely 1968-tól 1994-ig alakult ki, s amelyben a tagállamoknak nincs autonóm mozgásterük, viszont néhány témát tagállami szabályozási szinten hagy. Ilyen terület például a vámbiztosítékok kérdése is – mondta Beszteri Sára, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője. Hozzátette: az EU-ban a vámbiztosíték mértéke nulla és száz százalék között lehet, ám ha ennek mértékét az adott tagállam rosszul ítéli meg, akkor a kieső bevételeket saját állami költségvetésből kell pótolni. Nagy dilemma a biztosíték arányának megállapítása, hiszen a százszázalékos vámbiztosíték az EU-piacon – ahol bármely tagállamban lehet vámoltatni – versenyhátrányt is okozhat. Beszteri Sára ismertette, hogy a vámbevételek egy részéről a csatlakozás után a költségvetésnek le kell majd mondania. Ez húszmilliárd forint körüli összeget jelent. A csatlakozás után a vámbevételek 25 százaléka gyarapítja majd a magyar, háromnegyede az uniós büdzsét. Az EU költségvetésének 14 százalékát a vámbevétel, harminc százalékát az áfaalapú tagállami befizetések adják.
Antal Péter, a Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese ismertette: számos területen sikerült engedményt kicsikarni az EU-tól. Például a nyers alumínium esetében Magyarországnak három év alatt kell elérnie az uniós hatszázalékos vámszintet. Erre reagálva Várkonyi László, a külügyi tárca külgazdasági főosztályvezetője kifejtette: az unióba a nyers alumínium vámmentesen is bevihető, ha az fejlődő országból származik. A szakember szerint fel kell venni a kapcsolatot az unióba már ma is vámmentesen szállító fejlődő országokkal, szorgalmazni kell az EU-nál, hogy az Oroszországból származó alumíniumtermékek is vámmentesek legyenek. Harmadik lehetőségként pedig a WTO-tárgyalásokon javasolni kell a vámok megszüntetését ezen termékre.
***
Költöznek a vámosok. Magyarország európai uniós csatlakozása után sem kell az országos vámszervezetben nagymértékű létszámleépítéssel számolni – mondta tegnap László Csaba pénzügyminiszter a rajkai magyar–szlovák határátkelőn tett látogatása során. Az MTI közlése szerint a pénzügyminiszter hozzátette: személyre szóló tervek készülnek arra, hogy kinek hogyan változik meg a munkaköre, illetőleg kit csoportosítanak át. Az állomány egy részét áthelyezik a keleti és a déli határszakaszra, s a határőrséghez is átkerülhetnek szolgálatteljesítők a vámszervezetektől. László Csaba kijelentette: akiknek az átszervezés miatt költözniük kell, azoknak támogatást kell kapniuk a VPOP-től.