EU-ról szólt az ünnep

Kiemelten foglalkoztak az európai uniós csatlakozással a március 15-i ünnepségek szónokai. A kormánypárti politikusok megemlékezéseinek központi gondolata volt, hogy az uniós tagság történelmi lehetőség az 1848-as forradalom és szabadságharc eszméinek megvalósulására.

Medgyessy Péter miniszterelnök a Szabad Sajtó-díjak átadásán úgy fogalmazott: nem kell választani nemzet és haladás között, nem kell választani, hogy Európa vagy Magyarország. Európa és Magyarország közösen vállalható értékek. A miniszterelnök az Operaházban mondott beszédében is hangsúlyozta: európaiságunk és magyarságunk nemzeti hagyomány. A Magyar Nemzeti Múzeum előtti központi ünnepségen Szili Katalin házelnök kijelentette: a modern Magyarországért vívott lankadatlan küzdelem nem ért véget, az ország ma is olyan történelmi kihívások előtt áll, amelyeknek csak egy összetartó, minden állampolgárával szolidáris nemzet tud megfelelni. Mádl Ferenc köztársasági elnök is kitért az európai integráció fontosságára. A Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a köztársasági érdemrend kitüntetéseinek átadásakor mondott beszédében hangsúlyozta: az előző több mint tíz évben tett cselekedetek célja, hogy eszméink, történelmünk és tudományunk tartópilléreit az uniós csatlakozással beépítsük európaiságunk fundamentumába. Pokorni Zoltán a Várban arról beszélt: a népszavazás előtt a polgárok a kormánytól kevés segítséget kapnak ahhoz, hogy felelős döntést tudjanak hozni. Szerinte a népszavazás csak fügefalevél, a felelősség áthárításának álságos gesztusa. Csurka István, a MIÉP elnöke azonban egyértelműen az EU-csatlakozás ellen érvelt. Kijelentette: aki az április
12-i népszavazáson nemmel szavaz, az a magyarságra és az igazi, de most nem létező Európára voksol.