Finomítani kell az áfarendszert

Az általános forgalmi adóra vonatkozó hazai szabályozás még nem minden területen áll összhangban az Európai Unióban érvényes gyakorlattal. Ugyanakkor a hazai áfaszabályozásban olyan változások is történtek az európai uniós harmonizáció ürügyén, amelyeket a csatlakozás önmagában nem indokolt volna.

Finomítani kell az általános forgalmi adóra vonatkozó szabályozást, mert vannak olyan pontok, ahol a magyar előírások nem állnak teljes összhangban az Európai Unióban érvényes gyakorlattal – derült ki egy tegnapi, a KPMG Hungária Kft. által szervezett háttérbeszélgetésen.
Az általános forgalmi adóra vonatkozóan tetemes mértékű uniós joganyag áll rendelkezésre: az Európai Bíróság – amely elsősorban az alapszerződés, illetve az egyéb jogszabályok átültetésének végrehajtása fölött őrködik – eddig nagyjából háromszáz, áfához kapcsolódó vitás ügyben hozott döntést, és jelenleg is 33 ügy van folyamatban.
Figyelemre méltó – az áfa szempontjából is –, hogy az Európai Bíróság gyakorlata szerint egyes esetekben az adóalanyok, magánszemélyek közvetlenül is alkalmazhatják a közösségi jog szabályait, még ha azokat egy állam nem is alkalmazta saját jogában.
A magyar áfaszabályozás több ponton is ellentétes az Európai Bíróság eseti gyakorlatával. Ide- tartozik például a piacösztönző módszerekre – pontgyűjtő akciók, egyet fizet, kettőt kap, egyebek – vonatkozó szabályozás is: míg nálunk az „ajándék” termékek szabályozása megengedő jellegű, az unió joggyakorlatában ezek ingyenesen átadott termékeknek minősülnek, így ezek után az átadónak ugyanúgy áfát kell fizetnie.
Ugyanakkor az indokoltnál szigorúbb a magyar szabályozás az áfalevonási joggal kapcsolatban: jó példa erre a céges telefonhasználatnál törvényileg meghatározott 70-30 százalékos arány, amit Magyarországon akkor is alkalmazni kell, ha a hivatalos és céges telefonhasználat aránya ettől ténylegesen eltér. Ezzel szemben – bármilyen mértékű is az üzleti felhasználás – a megfelelő arányú áfalevonás lehetősége adott az unión belül.
A magyar áfaszabályozásban történt változások egy része ugyanakkor nem feltétlenül esett egybe az uniós csatlakozáshoz kapcsolódó feladatokkal: ez évtől például több tevékenységi kört is nagyobb kulcshoz soroltak, ám e lépéseket inkább a költségvetés helyzete, mint a jogharmonzáció tette indokolttá.
A legkisebb, kedvezményes kulcs eltörlése szintén nem annyira égető feladat, mint azt a kormányzati kommunikáció sejteni engedi: a nulla kulcs például az Európai Unió-tag Nagy-Britanniában ma is működik.
Magyarországhoz hasonlóan nulla kulcsot alkalmaznak többek között a gyógyszerek esetében is.