Hadi határátlépések soron kívül

Eddig nem vizsgáltak meg egyetlen Törökország megsegítésére szánt katonai szállítmányt sem, amely áthaladt az országon. Ez feltehetőleg a későbbiekben is így lesz, mert a honvédelmi tárca és a határőrség tegnapi megállapodása alapján felgyorsítják a katonai szállítmányok átléptetését a határokon.

Együttműködési megállapodást kötött tegnap a Honvédelmi Minisztérium a határőrséggel az államhatáron keresztül történő csapatmozgások elősegítéséről és a katonai hadműveletekkel összefüggő határforgalmi eljárások gyorsításáról – jelentette be Samu István határőr dandártábornok. A megállapodás értelmében az előre bejelentett katonai alakulatok, illetve szállítmányok gyorsított, soron kívüli ellenőrzéssel léphetik át az országhatárainkat. A dokumentum gyorsabb ügyintézést rendel el a katonai repülőtereken történő ideiglenes határnyitások alkalmával is. A megállapodásban a honvédelmi törvényre hivatkoznak, amely kimondja, hogy a rendvédelmi szerveknek kötelessége támogatni a fegyveres erőket egyes honvédelmi feladatok végrehajtásában, különösen a NATO-menetparancs alkalmazása esetén.
Samu elmondta, a Magyarországon átutazó NATO-járművekkel kapcsolatos hatósági eljárásokban eddig is a bizalmi elv érvényesült: ezért nem vizsgáltak meg katonai rakományokat, ahogyan a napokban kényszerleszállást végrehajtó C–130-as repülőgépet sem. A gép eredetileg Magyarországot megkerülve, Szlovákián és Ukrajnán keresztül haladt volna a romániai Constantába, de a hajtómű meghibásodása miatt leszállásra kényszerült Ferihegyen. Bocskai István a HM kommunikációs főigazgató-helyettese azt állította, a repülő Törökország védelmére szállít műszaki felszereléseket. A parlament február 24-i határozatának megfelelően ugyanakkor egy ilyen gép beléphetett volna a légterünkbe.
*
Hárs Gábor (MSZP) a parlamentben arról érdeklődött: mi indokolta a magyar légtér átengedéséről szóló négypárti tárgyalás sürgősségét. A képviselő kifogásolta, hogy a Fidesz nem vett részt a megbeszélésen. Kovács László külügyminiszter elmondta: szombat este érkezett az USA-tól és Nagy-Britanniától a felkérés, és a katonai akció megszervezése érdekében gyorsan kellett dönteni. Szerinte nem állja meg a helyét a Fidesz frakcióvezetőjének álláspontja, miszerint az 1998-as országgyűlési határozat már nincs érvényben. Kovács utalt rá: azok az ENSZ Biztonsági Tanács által hozott határozatok ma is érvényben vannak, amelyek alapján akkor átengedtük a magyar légteret. A külügyminiszter ismét bírálta Áder Jánost, amiért nem volt ideje meghallgatni telefonon az ő tájékoztatását. A fideszes politikus lapunknak erre úgy reagált: Kovács személyi titkára hívta fel azzal, hogy tájékoztatná az amerikai és brit kérésről, de az adott időpont éppen nem volt alkalmas számára. A személyi titkárt kérte Áder, hogy adjon meg egy elérhetőséget, amelyen felveheti a kapcsolatot Kovács Lászlóval, erre azonban nem kapott választ. Juhász Gábor, az MSZP frakcióvezető-helyettese az üggyel kapcsolatban úgy fogalmazott: Áder tanácstalan, vagy gyáva, vagy tudathasadásban szenved.
Az MDF parlamenti képviselőcsoportja megdöbbentőnek tartja, hogy a kormány egy 1998-as országgyűlési határozatra hivatkozva, a parlament megkerülésével, saját hatáskörben döntött arról, hogy átengedi Magyarország légterét egy esetleges Irak elleni háborúhoz – közölte Karsai Péter, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának MDF-es alelnöke. Kiemelte: nem támogatnak az esetleges iraki háborúhoz köthető csapatmozgásokat. Vasárnap hasonlóan nyilatkozott Áder János, a Fidesz frakcióvezetője is.
***
Békefenntartó katonák búcsúztatása. Az ENSZ ciprusi békefenntartó missziójában szolgálatot teljesítő 49 hivatásos és szerződéses katonát búcsúztattak tegnap Szolnokon, a Magyar Honvédség 1. Könnyű Vegyes Ezredének kiképzőközpontjában. Az ENSZ-erők feladata a görög és török lakosság közötti harcok újbóli fellángolásának megakadályozása, és egy olyan légkör fenntartása, amely elősegíti a politikai helyzet békés, igazságos és hosszú távra szóló rendezését Cipruson.