Homályos jövőkép a merénylet után

Mielőbb meg kell találni Djindjics utódját, hiszen Szerbiában a személyek fontosabbak, mint az intézmények – véli Juhász József történész, aki biztató jelnek tartja, hogy a szerdai merénylet után a belgrádi kormány egységesnek és cselekvőképesnek bizonyult, a hadsereg pedig egyértelműen lojális magatartást mutat.

Bár a balkáni politikai tradíciókban nem ismeretlen, hogy gyilkossággal tesznek pontot a viták végére, ezt a fajta maffiatípusú leszámolást aligha lehet ezen hagyományok számlájára írni – hangsúlyozta a délszláv szakértő. Mint mondta, a belgrádihoz hasonló merénylet számos más ország történetében is megtalálható, például Latin-Amerikában gyakori. Juhász József figyelemre méltónak tartja, hogy a szerb lakosságot sokkolta a gyilkosság, sehonnan sem jelentettek örömtüntetéseket, ami azt jelenti, a társadalmat mélyen érintette a miniszterelnök elleni merénylet. Ezt igazolják a politikusok megnyilatkozásai is.
Azon kérdésünkre, hogy a maffia illetve az egykori titkosszolgálat pozícióit erősítheti-e a szerdai gyilkosság, Juhász József elmondta: ez alapvetően attól függ, elindul-e a hatalom felbomlásának folyamata. „Az eddigi történések biztatók, a kormány egységes és működik, a fegyveres erők lojálisak, a Djindjics nagy ellenfeleként számon tartott Vojiszlav Kostunica elnök is szolidáris a kormánnyal, akárcsak Montenegró vezetése. Amennyiben ez így marad, hosszabb távon a maffiahálózatokat érheti csapásként a leszámolás ugyanis kiderülhet számukra, hogy ez az akció nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket” – hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve: a merénylet nyilvánvalóan nem csupán a Djindjics elleni személyes indulatokról szólt, hanem a szervezett bűnözés felszámolását igyekezett ilyesfajta megfélemlítéssel megakadályozni. Megfigyelők szerint a hadsereg megosztottsága komoly veszélyforrást hordoz magában a jelenleg kialakult körülmények között. Ezzel kapcsolatban Juhász József úgy fogalmazott: jelenleg nincsenek olyan jelek, amelyek ilyen irányú veszélyekre utalnának. „Abból a tényből, hogy a maffia és a politikai rendszer között voltak és még mindig vannak összefonódások, még nem vonhatjuk le automatikusan azt a következtetést, mely szerint a hadsereg hajlandó lenne a maffiapolitika képviselőjeként vagy védelmezőjeként föllépni” – mondta.
Ami az utódlás kérdését illeti, a történész fontosnak tartotta kiemelni: tehetséges, Nyugaton elismert politikusok a mostani kormányzat körében is vannak, de még nem tudni, ki lehet közülük az, aki Djindjicshez mérhetően erős és integratív személyiséggé nőheti ki magát. Juhász József az esélyes utódok között említette Nebojsa Csovics kormányfőhelyettest, jelenlegi ügyvezető miniszterelnököt és Goran Szilanovics külügyminisztert. A délszláv szakértő úgy véli, ha az optimista forgatókönyv érvényesül, akkor a mostani kormányzati többség a parlamentben is megmarad, és – az új kormányfő személyétől függően – bizonyos hangsúlyváltozásokkal ugyan, de folytatódhat az eddigi reformpolitika. Az is elképzelhető, hogy az utódlást nem sikerül ilyen formában megoldani, a koalíció néhány kisebb pártja kihátrál eddigi fő szövetségese, a Djindjics-féle Demokrata Párt mögül, s ezzel átrajzolódnak a parlamenti erőviszonyok. Juhász József nem tartja kizártnak, hogy új választásokat írnak ki, hiszen ezt már hosszabb ideje követeli a Vojiszlav Kostunica nevével fémjelzett formáció. Ezeknek a választásoknak az esélyese a Kostunica-féle párt, amely körül kialakulhat egy új kormányzat; ez Djindjicshez képest mindenképpen nacionalistább, kevésbé reformer irányzatot képviselne – mondta a történész. Azt viszont nem tartja valószínűnek, hogy a Milosevics nevéhez kötődő párt vagy politikai közeg visszatérjen a hatalomba.