Illés Zoltán: Őskáosz a tárcánál

Kóródi Mária színrelépésével „őskáosz” köszöntött be a környezetvédelmi minisztériumban – fogalmazott lapunknak adott interjújában Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságának fideszes alelnöke. Bejelentette azt is, hogy Péterfalvy Attila adatvédelmi biztoshoz fordul, amiért a minisztérium nem ad betekintést számára a 64 millió forintért, egy SZDSZ közeli vállalkozás által készíttetett tanulmányba.

2003. 03. 12. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Beiktatása után közel egy évvel hogyan értékeli Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter tevékenységét? Egy képzeletbeli rangsorban hová helyezné el, figyelembe véve Pepó Pál és Turi-Kovács Béla munkásságát is?
– Sajnos nem nehéz választ adni. Kóródi Mária már az első bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy ő nem ért a környezetvédelemhez, majd megtanulja. Egyelőre nem sikerült neki. Több főosztályvezetővel, de alacsonyabb beosztású szakemberrel is beszéltem a minisztériumból, akik azt mondják, hogy Kóródi Máriával az őskáosz köszöntött be a környezetvédelmi területen, vagyis a Pepó nélküli Pepó-korszak. Nem gondoltam volna, hogy ezt is alul lehet múlni. Anyagilag és szakmailag is jobb lett volna a magyar adófizetőknek, ha olyan ember kerül a környezetvédelmi tárca élére, aki ért is ehhez a területhez. Akkor talán nem kellett volna 64 millió forintot fizetni egy SZDSZ közeli embernek egy tanulmány elkészítéséért. Sajnos a minisztérium a zöldszervezetekkel sem egyeztet már. Kóródi Mária és tanácsadói csak egy dolgot végeznek jól, nevezetesen a média elhárítását. Az a céljuk, hogy a sajtóban ne legyenek környezetvédelemmel kapcsolatos hírek, azok ugyanis számukra nem lennének pozitívak. Pontosan tudom, hogy kik azok az emberek, akik felkeresték a hozzájuk közel álló sajtóorgánumokat és hallgatást kértek tőlük.
– A párt áprilisi kongresszusa után több mint tíz tagozat megalakulása valószínűsíthető a Fideszben. Várható környezetvédelmi csoport létrehozása, illetve hangsúlyosabb szerepet kap a Fideszben ez a terület?
– Orbán Viktor két alkalommal is azt mondta, hogy a környezetvédelmet sokkal hangsúlyosabban kell kezelni az elkövetkező időszakban Magyarországon. Szintén ő jelezte, hogy létre kell hozni egy környezetvédelmi tagozatot, amelynek a többihez hasonlóan párton kívüli szakemberek is tagjai lennének. Akár több ezer embert is magában tudna foglalni, jelenleg ugyanis nagyon sokan, mintegy 300 ezren tartják a legfontosabb feladatnak hazánkban a környezet- és természetvédelmet, ám jelenleg nincs semmilyen fórumuk, ahol kifejthetnék nézeteiket. Itt majd szakmai konferenciákon, továbbképzéseken vehetnek részt, rendszeres viták lesznek a hulladékgazdálkodástól kezdve a vízügyi témákig. A tagozat megalakulását a múlt évben létrejött Zöld Frakció alapozza meg, amely szintén a Fidesz keretén belül működik, s több mint 200 tagot számlál.
– Ön lenne majd ennek a testületnek a vezetője?
– Megtiszteltetésnek venném, ha engem kérne fel Orbán Viktor.
– Még az uniós csatlakozás ellenzői is elismerik, hogy a környezetvédelem terén valóban előrelépést jelentene hazánknak az integráció. Bár az elsők között zártuk le a szakfejezetet a csatlakozási tárgyalások során, milyen szabályozásra lenne szükség még ezen a téren?
– Már korábban hangsúlyoztam, hogy a magyarság újraegyesítése és a környezetvédelem miatt szavazok majd igennel az EU-ra. Környezetvédelmi kérdéseket illetően négy területen kaptunk átmeneti mentességet az uniótól, ami érinti a szennyvíztisztítást, csatornázást, hulladékgazdálkodást és a levegőszennyezettségi problémakört. A többi területen meg kell felelnünk az elvárásoknak. Tudván azt, hogy a környezeti problémák nem az utóbbi 40 évre tekintenek vissza, hanem az ipari fejlődés elmúlt 100-120 éves időszakára, a magyar társadalom nem tudná elviselni a környezetszennyezés felszámolására fordítandó költségterhet. Ezért Magyarországnak az az érdeke, hogy hozzájusson az európai uniós kohéziós alapok pénzeihez. A nagy baj az, hogy Kóródi Mária mint a kormány leggyengébb láncszeme bejelentette: átszervezi a minisztériumát. Jelen pillanatban, amikor főosztályvezetők nem tudják, mi lesz a sorsuk, amikor nincs szervezeti és működési szabályzat, amikor nem tudni, ki kinek a főnöke, és milyen jogkörökkel bír, senki nem azzal foglalkozik a tárcánál, hogy uniós programokat, pályamunkákat alkosson.
– Józan paraszti ésszel gondolkozva, nem lehetne egyszerűen tárgyalásokat folytatni a multicégekkel, hogy ne nejlonzacskóba, hanem papírba csomagolják a zsemléket, felvágottakat, illetve hogy visszaváltható palackokat forgalmazzanak az üdítőgyártó cégek? Nem lehetne bevezetni még több termék- és környezetvédelmi adót, illetve támogatást nyújtani a célok megvalósításához?
– Ebben az országban akkor lesz környezetvédelem, ha a környezetvédelmi tárca megtalálja a közös hangot a gazdasági érdekcsoportokkal, ha összekapcsolja a munkahelyteremtést, a szociálpolitikát és a környezetvédelmet, mint ahogy ez Bajorországban már idestova 15 éve működik. Jelen pillanatban a minisztérium vezetője felkészületlen, „túlságosan nagy neki a zakó”. Meg lehet győzni a cégeket, hogy jobban figyeljenek a környezetvédelemre. Ha másként nem, termékdíjakat, környezetvédelmi adót kell bevezetni. Át kellene alakítani a környezetvédelmi alapot is úgy, hogy a vissza nem térítendő támogatások helyett kamatmentes hitelkonstrukciókat kellene bevezetni. Második feladatként be kellene fejezni a tárca átszervezését. A magam részéről ezt azért is mondom, mert várom Kóródi Máriától azt a tanulmányt, amit 64 millió forintért készíttetett el.
– Ezt hivatalosan is kérte. Mi történik akkor, ha nem mutatja meg?
– Természetesen kezdeményeztem, hogy beletekinthessek, ám eddig ezt nem engedélyezték. Ezért az adatvédelmi biztoshoz fordulok, hiszen ez egy közérdekű információ, amit az állampolgárok pénzén készítettek.
– Demszky Gábor 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben is a rákospalotai szemétégető felújításával kampányolt. A füstgázmosó megépítését újra elhalasztották, annak ellenére, hogy egyre növekszik az elavult technológia miatti szennyezésnek betudható daganatos megbetegedések száma Újpesten.
– Elfogadhatatlan, hogy a Környezetvédelmi Felügyelőség folyamatosan meghosszabbította ennek az igazoltan egészségre is ártalmas üzemnek a fennmaradási engedélyét. Másfél-két év alatt a mostani telephelyén egy teljesen új és korszerű kommunális hulladékégetőt kellene felépíteni, tehát nem füstgázmosó-berendezésre van szükség. Addig is Pusztazámoron – ami a rákospalotai üzemhez hasonlóan a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. tulajdonában van – el tudják helyezni Budapest hulladékát égetés nélkül.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.