Nehezen jött össze a többség

Tegnap is csak nehézségek árán tudta biztosítani a kormánypárti többség a parlament határozatképességét. Több ellenzéki képviselő is interpellálta Lamperth Mónika belügyminisztert, Mádi László (Fidesz) pedig a lakástámogatásban érezhető megszorító intézkedésekről beszélt.

Immár harmadik hete csak nehézségek árán tudja biztosítani az Országgyűlés határozatképességét az MSZP és az SZDSZ frakciója. A kormánypártiak a parlament tegnapi plenáris ülésén az első három szavazáskor nem voltak elegen (187-en és két alkalommal 191-en), az ellenzék pedig nem nyomott gombot. A határozatképességhez szükséges minimális – 194 fős – létszámot csak a negyedik alkalommal sikerült biztosítani.
Napirend előtti felszólalásában Mádi László (Fidesz) elmondta: a Medgyessy-kormány a lakástámogatások esetében sem tartotta be az ígéreteit. A lakásszövetkezetekre 25 százalékos áfát vetett ki a kormány, emelte az illetékeket, és az utóbbi hetekben megszorító intézkedésekről szólnak a hírek. László Csaba pénzügyminiszter szerint az ellenzéki képviselő félinformációkra épít. Szerinte mindenki pontosan tudja, hogy a kormány mit tartott be az ígéreteiből.
Az SZDSZ részéről Szent-Iványi István a hét végi máltai EU-népszavazás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a szigetországban a bizonytalanok nagy része a nem mellé állt. Közös felelősség, hogy ezt Magyarországon elkerüljük – hangsúlyozta. Kovács László külügyminiszter válaszában megdicsérte a csatlakozás mellett kiálló Boross Péter demokrata fórumos exkormányfőt. Medgyasszay László (MDF) elmondta: pártja aggódik a mezőgazdaság EU-csatlakozás utáni sorsáért. A tárgyalások lezárásakor Koppenhágában csatavesztés történt, de a háborút még meg lehet nyerni – mondta. Németh Imre agrárminiszter szerint összességében a magyar mezőgazdaság jól jár a belépéssel.
Az interpellációk között Répássy Róbert (Fidesz) azt kérdezte Lamperth Mónika belügyminisztertől, hogy azonosul-e a rendőrség álláspontjával, amely a kormányváltás óta sorozatban sértette meg az alkotmányos alapjogokat. A képviselő utalt a Loppert Dániel elleni feljelentésre, a Berkecz Máriával történtekre, a Medgyessy–Nastase-találkozó elleni tüntetésen lezajlottakra, a békedemonstrációk önkényes engedélyezésére, illetve tiltására. Lamperth Mónika cáfolta, hogy a rendőrség sorozatban alapjogokat sértett volna. Szerinte mindössze a bíróságnak és a rendőrségnek más a jogértelmezése.
Lengyel Zoltán (Fidesz) a pusztazámori önkormányzat tartozásának elengedésével kapcsolatban arról érdeklődött, ebben az ügyben miért nem indítanak vizsgálatot. (Lapunk megírta: Keller László közpénzügyi államtitkár közbenjárására, egy szocialista képviselő módosító indítványa nyomán törölték a község csaknem 300 milliós áfatartozását.) László Csaba pénzügyminiszter válaszában elmondta: ha nem engedik el a pusztazámori önkormányzat felhalmozódott tartozását, a helyhatóság csődbe ment volna. Hozzátette: minden törvényesen és a nyilvánosság előtt zajlott. Selmeczi Gabriella (Fidesz) elmondta: a háziorvosok csak rövid ideig örülhettek a tavalyi 50 százalékos fizetésemelésnek. Februárban ugyanis voltak, akik 60–120 ezer forinttal kaptak kevesebb pénzt, mint előző hónapban. Ez a növekvő költségek mellett az ellátási színvonal romlásához vezet. A kormány nem ezt ígérte – hívta fel a figyelmet Selmeczi. Csehák Judit egészségügyi miniszter azt mondta, dönteni fognak a probléma orvoslásáról. Kiss Péter kancelláriaminiszter Juhász Gábor szocialista képviselőnek adott válaszában megerősítette: az előző ciklusban az Euroatlantic Rt. néhány hónap alatt 415 millió forintért végzett tanácsadást a MeH-nek.
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke Világosi Gábor (SZDSZ) kérdésére elmondta, hogy a Fidesz közzétett választási beszámolójában nem kell szerepelnie annak a 109 millió forintnak, amit a pártnak a Magyar Posta Rt. számára kellett volna kifizetnie kampánylevelek kézbesítéséért, mert az összeget vitatták és vitatják, azt ténylegesen nem fizették ki a posta számára.
Elfogadta tegnap az Országgyűlés az új agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslatot, valamint módosította a pártfogókról szóló jogszabályokat. A T. Ház megszavazta a Gripen vadászgépekkel kapcsolatos határozatot, miszerint a repülők bérleti időszakának végén lehetőség nyílik a tulajdonjog megszerzésére. Az Országgyűlés támogatta Gál Zoltán és Doszpot Péter (MSZP) indítványát, így a jövőben a fegyveres szervek hivatásos állományú, főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkező tagjainak diplomás-minimálbér jár.