Szócsata a kabinetről

A parlamentben a megszokottnál visszafogottabb hangnemben folyt tegnap a Fidesz által kezdeményezett vitanap, de az ellenzék szerint a kormány az érdemi párbeszéd helyett ismét kioktató, arrogáns stílusban válaszolt a felvetésekre. A koalíciós pártok stabilnak ítélték az ország helyzetét, a problémákért pedig ismét az előző kabinetet okolták.

Medgyessy Péter kormányfő és a miniszterek nagy része távol maradt a Fidesz által kezdeményezett, Sodródó kormányzat, bizonytalan jövő? címmel rendezett parlamenti vitanaptól. Katona Béla (MSZP) szerint a vitanap a Fidesz újabb kétségbeesett próbálkozása a politikai viták irányítására. Megpróbálják megingatni az embereknek saját jövőjükbe és a kormányba vetett hitét – hangoztatta.
– Néhány hete jelent meg a német Deutsche Bank felmérése, miszerint Magyarország az egyetlen kelet-közép-európai ország, amelynek gazdasága 2002 végén távolabb volt az Európai Unióétól, mint az év közepén – hangsúlyozta felszólalásában Varga Mihály (Fidesz). Úgy vélte: a helyzet nem reménytelen, de számos aggasztó jel tapasztalható. Utalt arra, hogy a múlt év végére horribilis méretűvé vált az államháztartási hiány a kormány költekezései miatt. Varga Mihály úgy látja, hogy a kormánynak nincs átgondolt gazdaságpolitikája és világos jövőképe, csak sodródás és bizonytalanság észlelhető. Emlékeztetett arra, hogy januárban öt éve nem tapasztalt mértékben emelkedtek az árak. A politikus a nap végén sajnálattal állapította meg, hogy a kormánypártok „ismét az arrogáns magatartást húzták elő a werberi fiókból”.
Kuncze Gábor (SZDSZ) azt állította: minden ellenkező híreszteléssel szemben rossz gazdasági helyzetet örökölt a jelenlegi kormány. A politikus prekommunista pártnak nevezte a Fideszt annak gazdaságpolitikai elképzelései miatt. Szerinte Magyarország előtt most áll igazán biztos jövő, ennek záloga ugyanis az európai uniós csatlakozás. Herényi Károly (MDF) hangsúlyozta: az előző kormány 320 milliárd forintot hagyott hátra, amelyet a jelenlegi koalíció el is költött az elmúlt nyolc hónapban. A frakcióvezető bírálta a Miniszterelnöki Hivatal indokolatlan felduzzasztását, a költségvetés kiüresítését, a Széchenyi-terv „derékba törését”, a mezőgazdaság „kifosztását”. Keller László (MSZP) elmondta: a Fidesz egyetlen közpénz-felhasználási botrányért sem vállalta a felelősséget. Bizonytalan, hogy az elcsalt pénzeket vissza tudják-e szerezni – fejtette ki. Révész Máriusz (Fidesz) erre reagálva elmondta: soha annyi államtitkár vagy miniszter nem vesztett pert rágalmazásért, mint az elmúlt nyolc hónapban. Úgy vélte: a közpénzügyi államtitkárnak a Hattyúház, a tűzijáték, a parlamenti jégpálya, Pusztazámor és a Proware ügyeit is alaposan ki kellene vizsgálnia.
Pokorni Zoltán (Fidesz) szerint a kormánypártoknak észre kellene venniük, hogy véget értek a választások. – A meccset lefújták, nem utánunk kellene rohangálni az öltözőbe, és a bokánkat rúgdosni a stoplis cipővel – hangsúlyozta.
Kiss Péter szerint a vitanapon a pártok között egyetértés mutatkozott abban, hogy az ország előtt álló legnagyobb kihívás a közelgő uniós csatlakozás. A kancelláriaminiszter zárszavában úgy vélte, hogy a kabinetnek a szociális sebek orvoslásán túl helyre kellett állítania a demokratikus intézményeket is. A politikus a vitából hiányolta az ellenzék alternatív javaslatait.
Harrach Péter (Fidesz) napirend előtti felszólalásában felszólította a kormányt: pótolja azt, amit az előző MSZP–SZDSZ-kabinet elvett a gyermekes családoktól. A politikus arra a 6700 forintos jövedelemkiegészítésre utalt, amelyet még a Bokros-csomag időszakában vontak el gyesen lévő anyáktól. Válaszában László Csaba pénzügyminiszter úgy fogalmazott: a folyósító szervek gyakorlatában nem történt jogszerűtlenség, a jogosultaktól ellátást nem vontak el. Amennyiben a Legfelsőbb Bíróság mégis elutasítja a felülvizsgálati kérelmet, akkor a kormánynak vállalnia kell a döntés következményeit – fűzte hozzá.