Támogatást kér a sertéságazat

Egyelőre még áll a hazai sertéságazat, de ha nem kap azonnal állami segítséget, akkor felborulhat a jelenlegi árrendszer – derült ki a Vágóállat és Hús Terméktanács tegnapi tájékoztatóján. Ez rövid távon a fogyasztói árak eséséhez, a második fél évben azonban jelentős húsárdráguláshoz vezethet.

Bizonytalanul, de még áll a sertéságazat, talpon maradásához azonban azonnali állami intézkedések szükségesek – hangzott el a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) tegnapi tájékoztatóján. Az élősertés-export hatékonyabb támogatását, a jelenlegi árrendszert fenntartó, költségcsökkentő támogatást a húsipar számára, továbbá az uniós gyakorlatnak megfelelő készletezési támogatás bevezetését sürgeti a terméktanács. Ha ez nem történik meg, akkor összeomlik a jelenlegi árrendszer, és rövid távon esnek a fogyasztói árak, amelyek viszont a második fél évben jelentősen emelkednek.
Zádori László, a VHT titkára elmondta: az exporttámogatás kilónkénti mértékét 65-ről 85 forintra kell emelni, mert hasonló jellegű intézkedéseket foganatosít az EU is, és így a jelenlegi háromezer sertés helyett nyolcezer hagyhatná el az országot. Az ipar költségcsökkentő támogatásaira az exportpozíciók megtartása céljából van szükség. A készletezéskor pedig tízezer sertést kellene kivonni a piacról és hűtőházakban tárolni, és majd a második fél évben értékesíteni.
A beavatkozások 2,7 milliárd forintot igényelnének, amelynek egy része a lefagyasztott készletek értékesítése után visszakerülne az államhoz. Az intézkedések bevezetése mihamarabb szükséges – állította Zádori László.
A jelenleg érvényben lévő piacszabályozó struktúra április 30-ig szól, a feldolgozók az U minőségű sertés kilójáért 265 forintot fizetnek, amiből a termelők 25 forintot a VHT önsegélyező alapjába továbbítanak. Ezt az összeget az exportpozíciók javítására fordítja a terméktanács. A termelőknek az állam leadott állatonként 3000 forintot juttat, kompenzálandó a kilónként befizetett 25 forintot. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez a rendszer nem működik hatékonyan, mert a termelők nem minden esetben kapják meg a szabott árat leadott állataik után. Az is igaz azonban, hogy a VHT-hoz ilyen ügyben egyetlen megkeresés sem érkezett.
Egyesek úgy vélik, hogy a kilónként negyven-ötven forinttal olcsóbb importhús miatt ingott meg a sertéspiac. Zádori azonban elmondta: a múlt évben a jó jövedelempozíciók miatt tíz százalékkal megnövekedett kocalétszám szaporulata jelent meg a piacon, amelyből 230 ezer darabot kell „kezelni”.
***
Lezárják a nagylaki vámot. A sertéshús behozatali vámjának drasztikus emelését követelik a kormánytól a romániai sertéstenyésztők, akik Bukarestben tüntetésre készülnek holnap, és ma vagy holnap a nagylaki vámot is el kívánják zárni – közölte tegnap több romániai napilap. A román sertéstenyésztők azért tiltakoznak, mert a román kormány követelésük ellenére nem emelte fel a sertéshús vámját a jelenlegi húszról hatvan százalékra. A tenyésztők hosszabb ideje követelik azt is, hogy a kormány tegye vámmentessé a takarmány behozatalát, adjon haladékot a forgalmi adó befizetésére, az állami támogatást emeljék kilónként négyezer lejről kilencezer lejre. A román kormány legutóbb hétezer lejre (nem egészen hétszáz forintra) emelte a sertéshús kilónkénti támogatását. (H. T.)