Tovább növekedett a munkanélküliség

Minden eddigi kormányzati ígéret ellenére tovább nőtt a munkanélküliek száma: elérte a 267 ezer főt, a munkanélküliségi ráta pedig 6,4 százalékra emelkedett. További problémát okoz, hogy a munkanélkülieken belül minden eddiginél nagyobb a fiatalok aránya, így már minden ötödik állás nélküli 25 év alatti.

Tavaly december és idén február között a foglalkoztatottak száma 3,903 millió fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig elérte a 6,4 százalékot. Ebben az időszakban a nemzetközi ILO ajánlása alapján számított munkanélküliek száma 267 ezer fő volt, ami 6,4 százalékos munkanélküliségi rátának felelt meg. Ez a munkanélküliségi ráta az előző év hasonló időszakához képest 0,7 százalékos emelkedést mutat – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. A felmérés szerint a munkanélkülieken belül valamelyest emelkedett a rövidebb munkanélküliségi periódusú esetek aránya: a munkanélküliség átlagos ideje 15 hónapra rövidült. Gondot jelent azonban, hogy minden ötödik munkanélküli 25 évesnél fiatalabb volt, és a fiatalok esetében nőtt leginkább a munkanélküliségi ráta, amely elérte a 13,1 százalékos értéket. Az európai uniós tagországok munkanélküliségi rátája az időszak középső hónapját jelentő januárban 8,2 százalék volt.
A KSH adatai szerint februárban 388 ezer fő minősült regisztrált munkanélkülinek. A nyilvántartott munkanélküliek közül 123 ezren kaptak munkanélküli-ellátást, háromezren jövedelempótló támogatásban, míg az utóbbit felváltó, rendszeres szociális segélyben 124 ezren részesültek. A munkavállaló korú népesség aktivitási rátája a december–februári időszakban 64,7 százalék volt, ami 1,5 százalékponttal magasabb, mint az egy évvel korábbi érték. A gazdaságilag aktív népességen belül mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek száma némileg emelkedett. A KSH januártól a részben új mintán alapuló munkaerő-felmérés során (december–február hónapokban átlagosan) 3,903 millió foglalkoztatottat írt össze, közel 64 ezer fővel többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül a női foglalkoztatottság nőtt gyorsabban.
Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző Intézet igazgatója szerint a munkanélküliség emelkedése beleillik abba a folyamatba, amely szerint Magyarország helyzete is egyre érezhetőbben a külgazdasági konjunktúra változásaitól függ. Ennek hatására visszesett az ipari termelés, a külföldi működő tőke beáramlása pedig tavaly a 2001-es szint felére csökkent. Az üzleti és lakossági bizalmi indexek kedvezőtlen változásai is egyre érezhetőbben visszaigazolják ezt a helyzetet.