Bruttó a kampányban, nettó a valóságban
Érdemes továbbá felidézni a kampányígéretek közül a béremelésekre vonatkozóakat, mert a költségvetés számai ettől jelentősen eltérnek. Ellenzékben Magyar Péter és a Tisza Párt programja még egyértelműen a munkavállalók bruttó alapbérének emelését célozta meg, számos ágazatban azonnali, még 2026-os hatályú beavatkozást sürgetve. Azok a választók, akik emiatt szavaztak a Tiszára most meglehetősen csalódottak lehetnek:
- Minimálbér: Magyar Péter 2027-re bruttó 533 600 forintos, 2030-ra pedig bruttó egymillió forintos kötelező legkisebb munkabért ígért, amelyhez állami adócsökkentést és vállalkozói támogatást helyezett kilátásba a magyar tulajdonú mikro-, kis- és középvállalkozásoknak. Ehhez képest az idei 322 800 forintos minimálbér után a kormány csupán az adójóváírásra hivatkozik, amely bruttó béremelés nélkül havi 20 ezer, évente 240 ezer forintot hagy a munkavállalóknál. A munkaadók a kormányzati adócsökkentésbe kapaszkodva mindössze 4 százalékos bruttó emelést ajánlanak a 2024-es hároméves bérmegállapodásban rögzített 14 százalék helyett.
- Szociális és gyermekvédelmi ágazat: a választási programban általános, a gyermekvédelemben pedig azonnali, 25 százalékos bruttó bérfejlesztés szerepelt, amelyet a kormányfő még idén júliusban is őszre vagy legkésőbb az év végére ígért a mintegy 90 ezer érintettnek. Az idei bérrendezés elmaradt, 2027-től pedig 101 ezer dolgozó csak az adóváltozásokkal együtt számíthat átlagosan 17,8 százalékos emelésre a 25 százalékos vállalás helyett.
- Kulturális szféra: a közgyűjteményekben és közművelődésben dolgozóknak szintén 25 százalékos általános alapbéremelést és többéves, kiszámítható bérpályát vállaltak. Ehelyett Magyar Péter 10,7 százalékos nettó keresetnövekedést jelentett be. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete szerint az adójóváírás beszámítása miatt ez a gyakorlatban nulla százalékos tényleges béremelést jelent.
- Egészségügy: a Tisza Párt vállalása szerint az ágazatra fordítható 500 milliárd forintos többletkeret legalább felét, tehát minimum 250 milliárd forintot a szakdolgozói bérek emelésére kellett volna fordítani. 2027–ben a 123 ezer szakdolgozó arra számíthat, hogy a bérük az alapbéremelések és az adócsökkentés együttes hatására is csupán és átlagosan 17 százalékkal nettóban, a célra pedig mindössze 192 milliárd forintot különítettek el.
- Rendvédelem: európai szintű fizetéseket ígért a Tisza, amiből annyi maradt, hogy a hivatásos állomány, a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak és a tűzoltók egységesen 15 százalékos emelést kapnak.
A 2027-es költségvetés sarokszámai és a kedden benyújtott adótörvények alapján
a kabinet a 603 ezer állami alkalmazottat érintő, összesen 677 milliárd forintos bérintézkedési csomagot már szinte kizárólag a „nettó keresetnövekedés” mutatójával kommunikálja.
Vagyis a kormány összemossa a tényleges munkáltatói alapbéremelést a minimálbér 9 százalékosra csökkentett személyi jövedelemadójával, és a bruttó 680 ezer forintos jövedelemhatárig fokozatosan kifutó adójóváírás hatásával.
