Voksvadászat a BT-ben

Miután Igor Ivanov orosz külügyminiszter bejelentette, hogy Oroszország nem támogatja a BT-ben az amerikai indítványt, alaposan összekuszálódtak a szálak. Colin Powell amerikai külügyminiszter az állami kapcsolatok megromlásával fenyegetőzött, ha Párizs nem támogatja az előterjesztést. Eközben a francia külügyek irányítója, Dominique de Villepin a Biztonsági Tanács afrikai tagjait látogatja, hogy támogató szavazatokat gyűjtsön.

Oroszország „nem tudja támogatni” az Irak ügyében az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztendő amerikai–brit határozati javaslatot, így „a dokumentum ellen fog szavazni” – jelentette be tegnap Igor Ivanov orosz külügyminiszter Moszkvában. Ivanov Iránba utazása előtt adott nyilatkozatában úgy vélte, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Spanyolország által beterjesztett határozattervezet követelései egyrészt teljesíthetetlenek, másrészt ellentmondanak az iraki leszerelésről tavaly novemberben elfogadott, 1441-es számú BT-határozatban foglalt irányelvnek. Az orosz politikus szerint jelenleg nem látszik célszerűnek egy hasonló határozati javaslatot az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjeszteni. Ha viszont mégis a testület elé terjesztik, Oroszország ellene szavaz – szögezte le Ivanov. Az orosz külügyminiszter nyilatkozatában az ENSZ iraki fegyverzetellenőrzéseinek folytatása mellett emelt szót. Az iraki válsággal kapcsolatos moszkvai álláspont változatlanságát hangsúlyozva ugyanis úgy vélte, nincs szükség semmilyen új BT-határozat elfogadására, inkább a fegyverzetellenőröknek kell minden támogatást megadni.
Colin Powell amerikai külügyminiszter a kétoldalú kapcsolatok súlyos megromlását helyezte kilátásba, ha Franciaország megvétózza az amerikai–brit–spanyol határozattervezet elfogadását a Biztonsági Tanácsban. Az amerikai diplomácia vezetője elismerte, hogy Párizs kétségtelenül mindent megtesz a határozat elfogadásának megakadályozására. A New York Times internetes kiadása úgy értesült, hogy az amerikai diplomáciának mindeddig nem sikerült megszereznie a szükséges kilenc voksot. A döntő szavazásra legkorábban ma kerülhet sor a Biztonsági Tanácsban.
A sorsdöntő vita előtt teljes sebességre kapcsolt a francia diplomácia is. Dominique de Villepin külügyminiszter az ENSZ döntéshozó testületének hat ingadozó tagja közül három afrikai országot próbál Párizs mellé állítani. A francia külügyminiszter tegnap reggel érkezett Angolába, majd Kamerunba és Guineába utazott tovább. Párizs az afrikai kontinenssel fenntartott szoros kapcsolatai és különleges helyzetismerete birtokában akarja meggyőzni a BT-ben helyet foglaló három nem állandó tag fekete-afrikai országot, hogy csatlakozzék az iraki háborút elutasító – egyelőre ötfős – táborhoz, mielőtt a BT szavaz a bagdadi tömegpusztító fegyverek leszerelési módjáról.
Mindeközben kiderült, hogy az ENSZ fegyverzetellenőrei nemrég Irakban felfedeztek egy vegyi és biológiai hatóanyagok szórására alkalmas, pilóta nélküli repülőgépet. Bagdad korábban kijelentette, hogy minden vegyi töltetű robbanófejét megsemmisítette. A brit The Times napilap úgy értesült, hogy Hans Blix ENSZ-főellenőr eltitkolta a távirányítású iraki repülőgép létét, nyilvánvalóan azért, hogy ne szolgáltasson muníciót a háborúhoz. A brit és az amerikai kormány megpróbálja rászorítani az ENSZ fegyverzeti főellenőrét, hogy nyilvánítsa döntő bizonyítéknak a megtalált repülőgépet. Irak továbbra is együttműködési készségét hangsúlyozza, tegnap – az ENSZ ellenőreinek jelenlétében – hat újabb asz-Szamúd típusú rakétáját semmisítette meg.
Vasárnap amerikai és brit harci repülőgépek katonai távközlési központot támadtak a dél-iraki repülési tilalmi övezetben. Az eset Bagdadtól száz kilométerre történt, miután „az iraki erők föld-levegő rakétát lőttek ki a szövetség gépeire” – hangsúlyozta az Egyesült Államok középső (floridai) parancsnoksága által kiadott közlemény. Az utóbbi hetekben a harci repülőgépek kiterjesztették a tilalmi zónákban támadott célpontjaik körét a szárazföldi inváziót feltartható fegyverzetre is.
***
Ki hogyan szavaz? Világszerte folyik a találgatás, hogyan szavaznak a Biztonsági Tanács tagjai. A vétójogú öt állandó tag közül az Egyesült Államok és Nagy-Britannia támogatja az előterjesztést, míg Kína ellenzi. Franciaország nemcsak határozottan nemet mond az amerikai elképzelésekre, de burkoltan még a vétóra is célzott. Egyelőre nem világos, hogy az orosz „nem” tartózkodást vagy vétót jelent-e. A nem állandó tagok közül támogatja az amerikai indítványt Bulgária és Spanyolország, míg Németország és Szíria ellenzi. Hivatalosan „határozatlan” Angola, Kamerun, Guinea, Mexikó, Chile és Pakisztán. Az előterjesztés elfogadásához kilenc támogató szavazat szükséges. (MTI)