A szegényeket elmossa az árvíz?

Szakemberek szerint a lakásbiztosítások díját felül kell vizsgálni, ha az uniós csatlakozás után az ingatlan- és a szolgáltatási árak emelkednek. Kérdéses az is, mi lesz azokkal, akik a kormány által tervezett árvízi alapba nem tudnak hozzájárulást fizetni.

Felül kell vizsgálni az uniós csatlakozást követően a lakásbiztosítások összegének mértékét – vélekedtek tegnap biztosítási szakértők a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) sajtóbeszélgetésén. Hozzátették: infláción felüli drágulással csak az ingatlanok árnövekedése és az iparosok szolgáltatási árainak emelkedése esetén kell számolni. A lakásbiztosítási üzletág felfutóban van, aminek oka az életszínvonal emelkedésében, a lakáshitelezési piac bővülésében – a bankok a hitelfolyósítás alapfeltételeként szabják a biztosítás megkötését – keresendő. Tavaly a biztosítók az üzletágban 42 milliárd forint díjbevételt realizáltak, míg kárkifizetésük 16 milliárd volt. A cégeknek tavaly 2,64 millió ügyfele volt, mely ez év végére 2,7 millióra nőhet.
A kormány az ár- és belvízveszélyes helyen élők számára Wesselényi-alap létrehozását tervezi, amelyhez az ingatlantulajdonosoknak anyagilag kellene hozzájárulniuk, s ennek fejében kaphatnának kártalanítást. Trunkó Barnabás, a Mabisz főtitkára szerint az alap életre hívása jó gondolat, de jelenlegi formájában nem működik, mert a végrehajtási rendeletek nincsenek hozzárendelve. Aláhúzta, hogy az alap feltöltéséről a szerződő lakosokon kívül a költségvetésnek kell döntő részben gondoskodnia, hiszen a lakosonkénti tervezett havi ezer forintos befizetéssel csak lassan gyűlne össze a kártérítésekre elegendő összeg. Kérdéses az is, mi lesz azokkal, akik ezt a költséget nem tudják vállalni. Trunkó Barnabás szerint elképzelhető, hogy velük szemben az állam csak az Alkotmányban előírt kötelezettségeit teljesíti majd. A főtitkár a biztosítók szerepét elsősorban kárrendezésben, ügyvitelben és a nyilvántartásban látja.