Ahol megőrzik a hagyományt

Mind nagyobb szeletet szakít ki magának az idegenforgalomból a falusi turizmus. Előnye, hogy biztosítéka a magyar hagyományok ápolásának, munkalehetőséget teremt, s piacot a mezőgazdasági termékeknek.

Nemcsak a növekvő keresletet, de mind szélesebb kínálatot is találhatunk a falusi turizmus esetében. A KSH adatai szerint a turizmus ezen keretei között 1998-ban 81 ezer vendég még csupán 431 ezer éjszakát töltött el, addig három évvel később már 117 ezren 528 ezer éjszakát. A növekvő igényeket egyre többen próbálják meg kielégíteni, s 1998-ban még csak ötezren várták a vendégeket, tavalyelőtt viszont már hétezren. Megduplázódott a férőhelyek száma is, hiszen öt éve még 26 ezer, tavalyelőtt viszont már negyvenezer ággyal várták a vendégeket.
A falusi turizmus fejlődésének elősegítése több okból is fontos: egyfelől esélyt ad a magyar hagyományok ápolásának, továbbvitelének, másfelől a foglalkoztatás szempontjából hátrányos területeken is munkalehetőséget, pótjövedelmet biztosít. Ráadásul a vendégek helyben történő fogyasztása a mezőgazdasági termékeknek is piacot jelenthet, a biotermékeknek pedig közvetlen értékesítési csatornája lehet. A terrorcselekményekkel és háborúkkal terhelt világunkban az sem elhanyagolható szempont, hogy a falusi turizmus alkalmas a repülésre nem vállalkozó utazók igényeinek kielégítésére. Jelenleg a magyar vendégek aránya hatvan, a külföldieké negyven százalékot tesz ki. Az is megfigyelhető, hogy a nyugati régiókban több a külföldi, míg keleten a magyar vendég, bár a vendégéjszakák száma kiegyenlített, s fele-fele arányt mutat. A külföldiek többsége német, osztrák és holland, ám egyre több dán, norvég és finn vendéggel is találkozni lehet. Az árak átlagosan ezerről indulnak, de található szállás tízezerért is.