Belgrád feloldotta a vízumkényszert

Belgrád egyoldalúan megszüntette a vízumkötelezettséget mintegy negyven ország polgáraival szemben. Köztük vannak az EU tagországai, a csatlakozás előtt álló országok, több más európai ország, továbbá az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Szingapúr és Dél-Korea. A délszláv utódállamok polgárai útlevél nélkül, csak személyi igazolvánnyal is ellátogathatnak Montenegróba. Az államszövetség kisebbik tagországába az albán, az orosz és az ukrán turistacsoportok tagjai ugyancsak vízum nélkül léphetnek be.
A vízumkényszer alól felmentett országok listáján természetesen nincs rajta Magyarország, pedig azon ritka országok közé tartozik, amelyek eddig sem alkalmazták ezt az intézkedést a jugoszláv, illetve a szerbia-montenegrói polgárokkal szemben, s a magyarok is vízummentességet élveztek. Ám november elsejétől Budapest is kénytelen lesz bevezetni a vízumkényszert, de a magyarok továbbra is vízum nélkül utazhatnak Szerbia-Montenegróba.
A gesztusértékű határozatnak azonban az az üzenete, hogy Szerbia-Montenegró hasonló barátságos lépést vár el – elsősorban az EU-tól – vízumügyben. Belgrád hangoztatott célja, hogy az államszövetség rákerüljön az úgynevezett schengeni fehér listára.
A belgrádi látogatáson tartózkodó Kovács László és Mircea Geoana a tárgyalásokon azt hangoztatta, hogy Magyarország, illetve Románia támogatja Szerbia-Montenegró mielőbbi és teljes integrációját. A véleménycserék témája éppen az integrációs folyamat és a regionális együttműködés volt. Kovács nyilatkozatában a látogatásnak három célját jelölte meg. Az első üzenet a szerb politikai elitnek és a polgároknak, hogy Magyarország és Románia kész támogatni a demokratikus erőket és az államszövetség fejlődését, hogy mielőbb európai állammá váljon. A második üzenet a térség országainak, hogy e három ország sokat tehet az együttműködés terén a stabilizáció érdekében, a harmadik pedig az EU-nak szól, hogy jóllehet a három ország az integráció eltérő szintjén van, ugyanazok a céljaik.