Búcsú a parlament korelnökétől

Sok százan vettek végső búcsút tegnap a fővárosban, a Kerepesi úti temetőben Varga Lászlótól, a Fidesz képviselőcsoportjának tagjától, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnökétől. A temetési szertartást Erdő Péter prímás, esztergom-budapesti érsek vezette, gyászbeszédet mondott többek között Szili Katalin házelnök, Orbán Viktor volt miniszterelnök és Semjén Zsolt, a KDNP elnökhelyettese.

A szertartáson megjelent Mádl Dalma, a köztársasági elnök felesége és Szűrös Mátyás egykori ideiglenes államfő. A parlamenti pártokat Áder János (Fidesz), Lendvai Ildikó (MSZP), Dávid Ibolya és Herényi Károly (MDF), valamint Eörsi Mátyás (SZDSZ) képviselte. A parlament korelnökének hamvait Barankovics István, az egykori Demokrata Néppárt elnöke melletti sírban temették el. Az egyházi szertartáson elmondott beszédében Erdő Péter kiemelte: Varga László egyszerre volt a példázat és a példakép embere, hiszen hívő emberként mindig az evangéliumi szeretet tanítása alapján élt, és mindig azt kereste, hogyan tudja a hite alapján alakítani maga körül a világot.
Szili Katalin egy nagy közéleti generáció utolsó képviselőjének nevezte Varga Lászlót. A kortársak nevében Kovács K. Zoltán búcsúzott a KDNP elnökétől, aki egykoron frakciótársa volt a Demokrata Néppártban. Hangsúlyozta: Varga László az emigrációban is aktív közéleti tevékenységet folytatott. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlés korelnökéről mint csöndes és bátor emberről emlékezett meg. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy Varga László nem volt óvatos ember, hiszen – mint fogalmazott – az útkeresők nem az óvatos fajtából valók.
*
Harrach Péter, az MKDSZ társelnöke a kilencvenhárom éves korában elhunyt politikus temetésén elmondta: Varga László igazi kereszténydemokrata volt, akit politikai hitvallásában az igazság, a szociális igazságosság és az emberi méltóság elvei vezéreltek. Semjén Zsolt, a KDNP elnökhelyettese úgy emlékezett rá: Varga László mentette át a történelemből már-már kieső KDNP-t. Most az újrakezdés lehetőségét hagyta örökül – mondta. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt miniszterelnök a sírnál mondott beszédében kiemelte: – A mi nemzedékünk a nagy és nehéz idők tanúi nélkül sohasem tudta volna felfogni annak értelmét, ami velünk, magyarokkal, az elmúlt ötven esztendőben történt. Hozzátette: Varga Lászlótól „megtanulhattuk mi, fiatalok, mit jelent a szeretet hatalma, az alázat ereje és a szolgálat készsége”. – Hitvallásod, kisugárzásod, lendületed, erkölcsöd és helytállásod mint egy gyertyáról gyertyára átlobbanó fény, amely sokfelé osztva mégsem kevesebb, csak több lesz mindig – mondta Orbán Viktor.

Varga László beszéde az MSZP tervbe vett névváltoztatásáról, amelyet már nem tudott elmondani a parlamentben

Tisztelt Országgyűlés!
Magyarország 1955 decemberében az Egyesült Nemzetek Szövetségének tagja lett, ahol 35 éven át a rendszerváltozásig a Magyar Kommunista Párt delegátusai nem a magyar nép, hanem a Szovjetunió érdekét képviselték.
1990-ben a szovjet birodalom és a kommunista rendszer összeomlott, amelyben az 1956-os magyar forradalom és szabadságharcnak jelentős szerepe volt, így hazánk független lett, népünk szabad. A nemzetközi szervezeteknél népünket szabad választás alapján képviselik. Így kerültünk be a NATO-ba, és jövőre belépünk a három nagy kereszténydemokrata, Konrad Adenauer, Robert Schuman és De Gasperi által alapított Európai Unióba.
Itt már nemcsak a kormányok képviselői tevékenykednek, hanem minden magyar állampolgár cselekvő részese lesz az Európai Uniónak, így a magyar nép sorsának is.
A politikai pártok ideológiájuknak megfelelően részt vehetnek az Európai Unióban működő pártok csoportjában. Fontos, hogy minden párt olyan nevet használjon, ami jogilag megilleti, etikailag helyes, és mások érdekeit nem sérti. Ezért felkérem a Magyar Szocialista Pártot, hogy ne változtassa nevét Magyar Szociáldemokrata Pártra. Igaz, minden párt belső ügye a nevének megválasztása, és hogy ezt mégis megteszem, ennek alapja a kötelességteljesítés. Ugyanis vallom, hogyha bárki másoknak bátran, sőt saját helyzetét veszélyeztetve jót tesz, azt meg kell hálálni.
Ez a hála kötelez engem is, mert az 1947–48-as Országgyűlésben Kéthly Anna, a Magyar Szociáldemokrata Párt vezető személyisége, mint az Országgyűlés alelnöke – a kommunista párt durva támadásaival szemben – bátran megvédte a Demokrata Néppártot.
Később a Szovjetunió és a Magyar Kommunista Párttal való szembenállása miatt börtönbe került. Ries István a Magyar Szociáldemokrata Párt igazságügyi minisztere volt. Elmentem hozzá, mert egy védőbeszédem egy mondata miatt, amiben azt állítottam, hogy a kommunista rendőrségen megverik a gyanúsítottakat, izgatás címen eljárás indult ellenem. Tudtam, hogyha az igazságügyi miniszter átküldi az irataimat a mentelmi bizottsághoz, annak elnöke, a brutális kommunista Farkas Mihály percek alatt kiad a rendőrségnek.
Megkérdeztem Ries Istvánt, mi a szándéka az irataimmal. Így válaszolt: Amíg itt leszek, az iratok is itt maradnak. Betartotta szavát, és lehetőséget adott, hogy feleségemmel – életveszélyes körülmények között – elmeneküljek hazámból. A régi, nemzethű Magyar Szociáldemokrata Pártból személyesen ismertem Kéthly Annát, Ries Istvánt, Peyer Károlyt, Szeder Ferencet, Bán Antalt, Szélig Imrét és még másokat.
A nemzetért való küzdelmükért börtönbe került: Kéthly Anna, Valentini Ágoston, Györky Imre és még sokan mások. Letartóztatásuk alatt megkínozták és agyonverték Ries Istvánt és Szeder Ferencet is. Véleményem szerint a Magyar Szocialista Párt csak akkor változtathatja nevét Magyar Szociáldemokrata Pártra, ha az említettek és hozzájuk hasonló utódaik, örököseik erre törvényes felhatalmazást adnak. Enélkül az eljárás nemcsak etikailag helytelen, de névbitorlás is.
Közérdeket sért egy olyan fának a gyümölcseit szedni, amelynek gyökereit a Magyar Szocialista Párt elődei szétzúzták.
Arra kérem tehát a Magyar Szocialista Pártot, hogy ne sértse meg a hagyományokban és áldozatokban gazdag Magyar Szociáldemokrata Párt nevét. Ha kérésemet nem hallgatnák meg, akkor máris bejelentem, hogy a felvett nevet így fogom kiejteni és leírni:
Magyar Szoci-áldemokrata Párt.
Budapest, 2003. május 15.