Harcok Acehben

Széles körű katonai offenzívát indított az indonéz hadsereg az északnyugat-szumátrai Aceh tartomány szeparatista lázadói ellen a hétvégi, a kormány és a lázadók képviselői közötti tokiói tárgyalások összeomlását követően. A tartomány függetlenségéért, egy iszlám állam megteremtéséért kis megszakítással 1976 óta harcoló Szabad Aceh Mozgalom (GAM) és az Indonézia egységét megőrizni kívánó, számos etnikai, vallási konfliktussal, szeparatista törekvéssel szembenézni kénytelen Sukarnoputri elnök asszony, illetve a mögötte felsorakozó hadsereg érdekei, törekvései összeegyeztethetetlenek. Mindez törvényszerűen vezetett – félévnyi biztató tűzszünet után – a harcok újbóli kiújulásához.
A lázadók kiirtására adott parancsot katonáinak Sutarto tábornok, az indonéz hadsereg vezetője. A Kelet-Timor elleni, 1975-ös invázió óta a mostani a legnagyobb indonéz katonai akció, amelyben a szárazföldi erőket repülőgépek és hadihajók is segítik. A velük szemben álló, alig 5 ezer acehi gerillának több mint 45 ezres indonéz katonai, illetve rendőri erővel kell felvennie a harcot. Mahmud Malik, a mozgalom vezetője ennek ellenére bizakodó a harcok végső kimenetelét illetően. Kijelentése szerint a GAM az indonézek által eltulajdonított acehi javak – elsősorban kőolaj- és földgázlelőhelyek – visszaszerzéséért küzd, amely harcban maga mögött tudhatja a teljes acehi őslakosság – a 4,3 millió lakosú tartomány lakosainak mintegy 80 százaléka – támogatását. Malik szerint a terepviszonyok a gerillákat segítik, fegyvert pedig bármikor vásárolhatnak a velük szemben álló hadseregtől.
Jakarta úgy érzi, a szigorú fellépés üzenetértékű lesz az ország más, lázadásra hajlamos régiói, etnikai, vallási kisebbségei irányába is, amelynek révén megerősödhet az ország belső stabilitása. Mivel a GAM a múltban több merényletet is elkövetett kormányzati, infrastrukturális létesítmények ellen, a velük szembeni kemény fellépés a terrorizmus elleni harcként is tálalható, amely a jelenlegi nemzetközi helyzetben nem fog számottevő nemzetközi tiltakozást kiváltani. A kormány a hadiállapot kihirdetésével egyidejűleg, gerillaakcióktól tartva, megerősítette a jakartai kormányzati negyed, a repülőterek, valamint az acehi energetikai létesítmények őrzését.
A központi kormány a maga oldalára szeretné állítani a rémült polgári lakosságot is, megfosztva ezzel a GAM-ot támogatói bázisától. Ennek érdekében – a Jakarta Post információi szerint – a polgári lakosság teljes kitelepítését tervezik a harcok által fenyegetett területekről, amely mintegy 200 ezer embert érintene. Az otthonaikat elhagyni kényszerülők – számuk már elérte a 12 ezret – számára 82 ideiglenes tábort kívánnak felállítani szerte a tartományban. Sutarto tábornok megtiltotta katonáinak a civil lakosság bántalmazását, javainak eltulajdonítását, a parancs megszegői rendelete szerint főbe lövetéssel bűnhődnek. A kormány és a hadsereg elhúzódó, mintegy 6 hónapra tervezett harcokkal számol, humanitárius kiadásokra 46 millió dollárnak megfelelő rúpiát szánnak, amelyet fele-fele arányban a központi, illetve a tartományi költségvetésből fedeznek majd.