Ismét veszélyben az uniós agrárpénzek

Ismét veszélybe kerültek az uniós agrárpénzek, Brüsszel ugyanis nyomatékosította: amennyiben nem sikerül működőképes állapotba hozni az itthon felállítandó kifizetőügynökséget, akkor nem folyósítja a közvetlen agrártámogatásokat.

Haladéktalanul eleget kell tennie Magyarországnak a mezőgazdaság területén az uniós csatlakozási tárgyalásokon vállaltaknak. Ellenkező esetben – lapértesülések szerint –, ha az év végéig nem sikerül felállítani egy valóban működő ellenőrző intézményrendszert, akkor hazánk – és a hasonló cipőben járó csatlakozó országok – egyetlen fillér közvetlen agrártámogatást sem kapnak.

Brüsszeli illetékesek szerint a csatlakozó országok agrárintézményei már csak rohammunkával lesznek képesek behozni lemaradásukat. Tennivaló pedig van bőven, mert itthon óriási késésben van a vidékfejlesztési támogatásokat bonyolító nemzeti kifizetőügynökség felállítása. Mint ismeretes, a hazai kifizetőügynökséget a SAPARD-hivatal és az Agrárintervenciós Központ (AIK) összevonásával tervezik megvalósítani, amire várhatóan a nyár folyamán sor kerül. Az uniós hivatalnokok viszont állandóan emlékeztetnek, ha az összevonás nem, vagy rosszul sikerül, akkor Brüsszel visszaveszi az agrárpénzeket tőlünk, azaz nem utalja a közvetlen agrártámogatásokat. Márpedig, ha ez bekövetkezik, akkor illetékesek szerint a mezőgazdasági termelők a megnyíló közös és szabadpiacon kétségtelenül versenyhátrányba kerülnek.

A nyolc tagjelöltnek összesen 28 sürgető – az audiovizuális politikától a halászatig – területre kell összpontosítania. Közülük Lengyelország áll a legrosszabbul: nyolc területet kell rendeznie az uniós elvárásoknak megfelelően. Igaz, a lengyelek még nem kapták meg az erre figyelmeztető „sárga lapokat”, amit Brüsszel csak technikai problémákkal magyaráz, mások viszont a június 7–8-án tartandó uniós referendumot látják e késlekedés mögött.