Kartellgyanú az autópálya-építésben

Több jel mutat arra, hogy egyes cégek, amelyek az autópálya-építésben érdekeltek, előre egyeztették áraikat, azaz megsértették a versenyszabályokat. A Nemzeti Autópálya (NA) Rt. vezetője szerint a társaság érintetlen, jogerős határozat esetén mérlegelik a cégek részvételét a további tendereken.

Vizsgálatokat folytat a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), hogy az autópálya-építésben érdekelt fővállalkozók egyeztették-e előre áraikat, mielőtt a közbeszerzési pályázaton beadták ajánlataikat. Értesüléseink szerint a GVH talált erre bizonyítékot. Bodnár Zoltán, az NA Rt. elnök-vezérigazgatója egy hírre reagálva tegnap úgy nyilatkozott: valóban folyik eljárás, ám a társaság – mint azt a GVH megerősítette – érintetlen. Érdemi döntést akkor hoznak, ha valamelyik céggel szemben jogerős versenyhivatali határozat születik. Arra vélhetőleg nem kerül sor, hogy az NA Rt. szerződést bontson, ám a további közbeszerzési eljárásból kizárhatja azon cégeket, amelyek előre megállapodtak az árban.
Erre egyébként több jel is utalt a Medgyessy-kormány hivatalba lépése óta. Mint ismeretes, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megbízására az NA Rt. tavaly nyáron meghívásos pályázatot bonyolított le az M3-as, az M7-es, az M70-es új szakaszainak megépítésére. A pályázatra a Strabag Rt.-t, az Egút Rt.-t, a Hídépítő Rt.-t és a Betonút Rt.-t hívta meg: mind a négy cég „nyert” egy-egy szakaszt, és jóval olcsóbb ajánlatot adtak, mint az Orbán-kormány idején a Vegyépszer Rt. Ezt a pályázatot az éles politikai bírálatok miatt érvénytelenítették. Néhány hónappal később a közbeszerzési pályázaton a Strabag, az Egút-Debmút, a Hídépítő-Betonút konzorcium lett a befutó, de ugyanazokra a szakaszokra tizennyolcmilliárddal magasabb árat adtak. Az NA Rt. vezetője ezt a jelentős növekedést azzal indokolta: tizenkétmilliárdot az eredeti tervekben nem szereplő többletmunkára kell költeni, hatmilliárd pedig az inflációval és az energiahordozók várható árváltozásával magyarázható. Lapunkat azonban autópálya-építésben jártas szakemberek arról tájékoztatták, hogy az említett hatmilliárd a várakozásokkal és az inflációval egyáltalán nem indokolható.
A kormány 2004-ben 273 milliárdot költene sztrádaépítésekre nagyrészt a privatizációs bevételekből. Kevés azonban annak az esélye, hogy az idei tervezett kétszázmilliárdhoz hozzájut az állam.