Medgyessy nem értékelt

Pró és kontra a Máért-ülésről
Napirend előtt felszólalt Kovács László külügyminiszter is, aki ismertette a T. Házzal a hét végi Magyar Állandó Értekezleten történteket. Hangsúlyozta: a kormány kezdettől fogva dolgozott a kedvezménytörvény módosításán, annak érdekében, hogy oldja a feszültséget a szomszédos államokkal, és tisztázza a félreértéseket az Európai Unióval. Úgy vélte: a tervezett módosítással még bővülnének is a határon túli magyarok támogatásai.

Németh Zsolt (Fidesz) viszont úgy vélte: a státustörvény rendelkezéseit nem hajtotta végre a kormány, cserbenhagyta azt. Ennek következtében romlott a nemzetközi klíma a jogszabály körül. Kiemelte, hogy a tavalyi húszezer forintos támogatásokat még mindig nem fizették ki, erre az évre pedig már nem is lehetett pályázni a határon túliaknak. Ennek következtében a kormány öt-hat milliárd forinttal tartozik a határon túli magyaroknak. Németh Zsolt hangsúlyozta: a Fidesz nem tudja támogatni a magyarigazolvány leselejtezését. Ha ebben a kérdésben nem születik kompromisszum, akkor a módosítást is elutasítják.
Csapody Miklós (MDF) kifejtette: pártja sem elégedett a módosításokkal. Sajnálatát fejezte ki, hogy kimaradt a preambulumból a magyar nemzet egységére vonatkozó mondat. A Máért-ülésen azért támogatták a tervezetet, mert remélik, hogy még lesz lehetőségük a javítására.

Emlékezés Varga Lászlóra. „Képviselőtársunk halálával a kereszténydemokrácia nagy öregje távozott az élők sorából” – mondta Harrach Péter. Ismeretes: a Fidesz saját halottjának tekinti a politikust, aki a KDNP elnöke is. A Fidesz-frakció tagjai Varga Lászlóra emlékezve gyászszalagot viseltek tegnap. Harrach emlékeztetett arra, hogy a képviselő alapvetőnek tekintette a szociális igazságosságot. A második világháború után a Barankovics-féle Kereszténydemokrata Néppárt szervezője lett. Kompromisszumkészsége erkölcsi tartással párosult. Úgy vélte: aki elveit feladva köt kompromisszumot, annak nincs helye a politikában. Varga László az emigrációban sem felejtette el, hogy magyar és közéleti ember. Politikai küzdelmeiben is mindig az igazságot kereste – emlékeztetett Harrach.

Csonka értékelés. Herényi Károly frakcióvezető (MDF) a kormány tevékenységéről szólva elmondta: egy év alatt lényegesen romlott a magyar gazdaság helyzete. Mindez a kormány rossz gazdaságpolitikájának a következménye. Úgy vélte: a kabinet az 1995–96-os kényszerprivatizációhoz hasonlóra készül ismét. A kormány elherdálta az EU-csatlakozást megelőző, utolsó, legértékesebb évet. Veres János, a PM államtitkára válaszában úgy vélte: a gazdasági helyzet romlásának oka az előző kormány politikája.

Kuncze Gábor frakcióvezető (SZDSZ) szerint sikeres volt a kormánykoalíció egyéves tevékenysége. Hangsúlyozta: kezdettől törekedtek a nyugalom helyreállítására, ennek érdekében döntöttek úgy, hogy végrehajtják a száznapos programot. Arra kérte a kabinetet, hogy a jövőben segítsék elő az egészségügy és az adórendszer reformját.

A kormánypártok leszavazták Balogh József (Fidesz) törvénymódosító javaslatát, amely azt szorgalmazta: biztosítsák a családi gazdaságok támogatását, illetve, hogy a magyar föld magyar tulajdonban maradjon. Ugyancsak megbukott Glattfelder Béla és Turi-Kovács Béla fideszes képviselők előterjesztése. Ennek elfogadása megfelelő garanciát jelentene a gazdáknak arra, hogy megkapják majd az uniós támogatások hazai kiegészítését.
A képviselők elfogadták a házelnök személyi javaslatát, amelynek alapján az oktatási államtitkárnak kinevezett Szabados Tamás (MSZP) helyett Jánosi György (MSZP) lesz az oktatási bizottság elnöke.

A Kime-Net-ügy.
Tirts Tamás (Fidesz) azonnali kérdésében az MSZP által alapított, majd görög kézen fantomizált Kime-Net Kft. ügyeit firtatta. A jelentős köztartozásokat hátrahagyó vállalkozás eltüntetésében felbukkanó görög Hatzigiannisz Hrisztosz felesége az MSZP színeiben lett önkormányzati képviselő. Tirts feltette a kérdést: a szocialisták milyen szempontok alapján választják ki jelöltjeiket. Megjegyezte, a fantomizálás ügyében indított APEH-nyomozást a kormányváltás után megszüntették. Pál Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára azzal indokolta az eljárás megszűnését, hogy az ismeretlen elkövető személye nem volt megállapítható.