Negyedik Jugoszlávia három hektáron

Valóságos búcsújárás volt a hét végén Joszip Broz Tito sírjánál a belgrádi Virágházban. Akik ezt figyelték, állítják, hogy soha még ennyien nem zarándokoltak el a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság örökös elnökének, a jugoszláv néphadsereg marsalljának a fehér márvánnyal fedett sírjához. „A lakatos jobb volt”, hangzik a már szállóigévé vált mondat, s eddig valamennyi Tito utáni rendszer vezetőjének a fejéhez vágták.
A 23 évvel ezelőtt Ljubljanában, 88 éves korában elhunyt partizánvezérből lett nemzetközi tekintélyű államfő uralkodása idején megteremtett viszonylagos jólétet – már-már nyugati életszínvonalat – sírja vissza az istenadta nép, amelynek azóta csak nyomorúság és megaláztatás, jogfosztottság és elszigeteltség volt osztályrésze. Mert Tito politikai utódai elherdálták hagyatékát, még az országot, a nagy Jugoszláviát is. A Kis-Jugoszlávia is már Szerbia-Montenegró lett. A Jugoszlávia államnév véglegesen megszűnt. Véglegesen?
A minap Szabadka mellett kihirdették a negyedik Jugoszláviát. Igaz, csak három hektáron, de ez az új ország is területileg gyarapodni kíván. Aki csatlakozni akar hozzá, annak földet kell vennie határai mentén. A határai viszont most csak addig terjednek, ameddig Blasko Gabrics szabadkai nyomdász birtoka, amelyen a nyomda is fekszik. A nosztalgiaállam alapításának május 2-i ünnepségén háromezren jelentek meg, ami még a szervezőket is meglepte. Nemcsak a környékről érkeztek, hanem Belgrádból, Újvidékről, Nisből, Szerbia távolabbi vidékeiről, de Horvátországból, Boszniából, Macedóniából, még Szlovéniából is, amely köztársaság csak mostanság jutott oda, ahol a JSZSZK 1988-ban volt: az Európai Unió (illetve Közösség) kapujába. De voltak külföldi – német, magyar, osztrák – rendszámú gépkocsik is. Az ünnepi szónok Joszip Broz volt. Nem tévedés: Joszip Broz. Az el nem kötelezett országok mozgalma alapítójának unokája, aki azt ecsetelte, hogy hogyan éltek a nagyapa korában, s milyen nemzetközi tekintélynek örvendett az ország. Hatalmas tapsot kapott, lengtek a vörös csillagos kék-fehér-piros színű zászlók, felhangzott a Hej, sloveni, a JSZSZK himnusza, majd a Vardartól a Triglavig című dal. Sokan már kettős állampolgársággal tértek haza: ismét jugoszlávok lehetnek.