Romló munkanélküliség

Tovább romlott a magyarországi munkanélküliségi ráta mutatója február–áprilisban a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. A munkanélküliek száma ezekben a hónapokban 257 ezer volt, 24 600 fővel több, mint a tavalyi bázisidőszakban. Komoly probléma, hogy a fiatalok elhelyezkedési lehetősége még kilátástalanabb.

Idén február és április között a munkanélküliségi ráta 6,2 százalék volt, 0,5 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbi 5,7 százaléknál – közölte tegnap a KSH. (Tavaly még ez a mutató 0,2 százalékponttal csökkent 2001 azonos időszakához képest). A KSH tájékoztatása szerint a foglalkoztatottak száma az idén február–áprilisban 3,883 millió volt, 0,9 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakáénál. A munkanélküliek száma a vizsgált időszakban 257 ezer volt, a január–
márciusinál 7700 fővel kevesebb, a tavaly február–áprilisinál 24 600 fővel több. Az idén február–
áprilisban a munkavállalási korú népesség 64,3 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon. Idén a második és negyedik hó között között a munkanélküliek 38,6 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, s a tartósan munkanélküliek aránya 6,5 százalékponttal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A munkanélküliség átlagos időtartama 14,5 hónapra mérséklődött a megelőző évi 15,9 hónapról. A 15–24 évesek aránya az összes munkanélküli közül 22,6 százalék volt, a munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbihoz képest 2,1 százalékponttal emelkedett, 13,6 százalékra.
A munkaügyi tárca MTI-hez eljuttatott közleménye kiemeli, hogy a foglalkoztatási és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó mutatók a 2002. évi stagnáláshoz képest kedvező elmozdulást jeleznek. A minisztérium értékelése szerint biztató jelnek tekinthető az inaktívak számának lényeges csökkenése, ami arra utal, hogy a munkaerőpiac „csendes tartalékának” egy része dolgozik vagy munkát keres.
Balsai István MDF-es országgyűlési képviselő, a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke viszont úgy látja, hogy a „számokkal való bűvészkedés” helyett, a kormánynak inkább a választási ígéretekben megfogalmazottakat kellene teljesítenie. Az elnök szerint több hónapja tartó leépülő folyamat szemtanúi lehetünk, mely – úgy tűnik – tartós marad. Balsai ennek okát a kormányzati gazdaság- és foglalkoztatáspolitika gyenge teljesítményében látja. Az elnök aláhúzta: különösen szomorú tény, hogy a fiatalok helyzete, elhelyezkedési lehetőségei még kilátástalanabbak lettek.