Sortűz a fővádlóra

Nem fogom védeni a legfőbb ügyészt, megvédi őt a törvény meg a magyarok alkotmánya. Nincs is kedvem védeni, mert nekem sem tetszett, hogy Medgyessy Péter szocialista önkormányzati képviselők szavazataira köthetett büntetlenül tanácsadói szerződést és kaszálhatott harmincmillió forintot a belvárosi Gresham-palotát hasznosító külföldi befektetőtől. Ott ismeretlen tettes ellen nyomoztak, majd szoros ügyészi felügyelet mellett elvetélt a vizsgálat a tavalyi országgyűlési választások előtt. Az sem tetszett, hogy még meg sem emészthettük a szocialisták győzelmét, máris szabadlábon voltak a vecsési számlagyárosok. Az sem, hogy a kormánypárti honatyák hallgatása közepette megszüntették a büntetőeljárást a szakszervezeti üdülőingatlanokat elkótyavetyélő vagyonkezelők ellen is, sőt a kárpótlási jegyeket részvényekre váltó, majd elértéktelenítő pénzügyi zsonglőrök ellen is. Akik most ismét Forrás után kutathatnak az ÁPV Rt. háza táján. Az SZDSZ székházügyét is elboronálhatták a rendőrök a szorosnak nemigen mondható ügyészi felügyelet mellett, mégpedig arra a számvevőszéki jelentésre hivatkozva, amely rögzítette, hogy ők teljes körű vizsgálatot nem folytathattak az ügyben. Mint ismeretes, a számvevők hatáskör hiányában nem vizsgálhatták a szabad demokraták holdudvarához tartozó cégek könyvelését, ez a rendőrök feladata lett volna, ők viszont nem akartak nagyon mélyre ásva kutakodni.
Polt Pétert védje meg az, aki kinevezte, és védje meg magát, ha tudja. A Happy End ügyében is, Kaya Ibrahim ügyében is. De ajánlunk neki Kime-Netet a legfőbb ügyészt bekeríteni igyekvő szocialista hálózat gyűrűjéből. A Kime-Net Kft. volt a szocialisták fantommá vált romeltakarítója. És már ezervalahány napja nem tudjuk, ki az a Hrisztosz Hatzigiannisz. Polt Péter volt a főügyész akkor is, amikor sikerült olyan gyenge lábakon képviselni a vádat Tocsik-ügyben a jogásznőt százmilliókkal megkurtító pártpénztárnokok ellen, hogy a bíróság nem tehetett mást, fel kellett mentenie a szocialisták és a szabad demokraták pénzfelhajtóit.
Minden okunk megvolna tehát arra, hogy azt mondjuk: Polt Péter mondjon le. Úgy látszik azonban, a legfőbb ügyész szívós alkat. Csendes, ám határozott hangon előadott szakszerű érveit számtalan alkalommal végighallgathattuk már jó néhány politikailag kényes ügyben. Úgy tűnik számunkra, ő nem bliccelte el annak idején a büntetőjogi előadásokat. Reméljük, az alkotmánytant sem. Aludjon jókat, táplálkozzék egészségesen, kerülje a kubai koktélokat és az utcai tüntetéseket. Ne dohányozzék és ne igyon sok kávét sem.
Ha a hálózat kormányát a nyakunkba telepítő szocialisták és szabad demokraták nem támadnák a legfőbb ügyészt, azt hihetnénk, hogy csak nekünk nem tetszik az általa vezetett ügyészi szervezet tétovasága. Ha nekik sem tetszik, lehet, hogy akár függetlennek is tekinthető a főügyészünk. Ha még a nemzeti vagyont elherdálókkal szemben is határozottabban lépne fel, és a jó erkölcsre hivatkozva megsemmisítene néhány magánosítási ügyletet, talán elvenné a végkiárusításra készülők kedvét a pult alóli privatizációtól.
Előbb-utóbb csak belefáradnak Polt üldözői, ugyanis már a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, Szász Károly van a célkeresztben. Úgy tűnik, valakiknek nagyon nem tetszik, hogy a kisbefektetőket, kárpótlásijegy-tulajdonosokat az utóbbi években nem lehetett szemérmetlen módon becsapni. Úgy tűnik, valakiknek megfeküdte a gyomrát, hogy az ügyészség megtalálta és bűncselekménygyanús ügyletsorként értékelte azt a 36 milliárd forintos arcátlan pénzügyi tranzakciót is a Postabank iratai között, amin a rendőrök átsiklottak.
Nem csoda, ha valakiknek nagyon a bögyében van Polt Péter. Figyelemre méltó, hogy a jegybank elnöke után a legfőbb ügyész éppen a PSZÁF elnökével osztozik a kormánypártok felől érkező támadásokban. Ezekre a pofonokra valóban igaz a mondás: nem az az erős, aki adja, hanem az, aki állja.