Virágzik a borhamisítás

Már most jóval több illegálisan előállított szeszes italt és hamis bor készítéséhez szükséges cukorcefrét foglaltak le a vámosok, mint tavaly egész évben – derült ki a hatóság statisztikáiból. A borászok szerint mindehhez a jövedéki törvény módosításai vezettek, a vámosok ellenőrzéseik eredményének tekintik a nagy fogásokat.

Az idén eddig csaknem négyszázezer liter illegálisan előállított különböző szeszes italt foglaltak le a vámosok közel százmillió forint értékben. Ez már most jócskán meghaladja a tavalyi évben zárolt 240 ezer liternyi, hatvanmillió forint értékű alkohol mennyiségét. Tavaly nem haladta meg a tízezer litert a lefoglalt, hamis bor előállításához is szükséges cukorcefre mennyisége, ám ez évben több mint háromszázezer litert zároltak. Ismert, a borászok közül sokan jelezték: a jövedéki törvény január óta hatályos módosítása kedvezhet a borhamisításnak.
Sipos Jenő alezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) szóvivője szerint a terjedő borhamisítást nem egyértelműen a palackos kiszerelésű borok zárjegyezési kötelezettségének megszüntetése okozza.
*
Folytatás az 1. oldalról >
Sipos Jenő elmondta: a bor 2000 óta jövedéki termék, s azóta tartozik a vámhatóság ellenőrzési körébe. Azóta egy szakosodott profi gárda alakult ki a VPOP-n belül, s az ellenőrzéseket végző helyi járőrszolgálatok – korábbi felderítőmunkájuknak köszönhetően – már tudják, hol kell keresni a zugfőzdéket és az illegális árusokat. A bort jellemzően az Alföldön és az ország keleti felében hamisítják üzemszerűen.
Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkárhelyettese lapunknak elmondta: a tisztességes szőlészek-borászok érdekében vissza kell szorítani a borhamisítást. Ugyanakkor kiemelte: a cukorcefréből nemcsak hamis bor, hanem más alkoholtermék is készülhet.
A Magyarországon üzemelő, több mint tizenháromezer egyszerűsített adóraktárnak és négyszáz nagy pincészetnek (előbbiek ezer hektoliternél kevesebb, míg utóbbiak ennél több bort hoznak forgalomba évente) az úgynevezett származási bizonyítvány mellett az Országos Borminősítő Intézet engedélyére is szüksége van a forgalmazáshoz – fűzte hozzá a főtitkárhelyettes. Úgy tudja: az intézet évente 1200 ellenőrzést és körülbelül tizenhatezer, minősítéshez kötődő vizsgálatot végez. Szerinte a hamisítás visszaszorítása céljából még több minősítésre lenne szükség, amelyek a már forgalomban lévő termékekre vonatkoznak, illetve az árusítást is szigorúbban kellene ellenőrizni. A jelenlegi jogszabályok szerint például a vendéglátóhelyeken nem kell a napi forgalomról nyilvántartást vezetni, így a hivatalos számlával vásárolt mennyiség felett bármennyi olcsón, számla nélkül beszerzett, esetleg hamis bor is eladható.
Szigorítani kellene továbbá a származási bizonyítvány kiadásának feltételeit is, hogy minden forgalomba kerülő bor visszavezethető legyen a szőlőtőkéig.