Fotó: Wikipedia
Az egyetlen magyar alapítású rend osztozott is a magyar sorsban
A pálos rend az egyetlen magyar alapítású, máig működő férfi szerzetesrend, amelynek kezdetei Boldog Özséb esztergomi kanonokhoz és az általa a XIII. században közösségbe gyűjtött pilisi remetékhez kötődnek. Védőszentjük Remete Szent Pál lett, a Szentszék pedig 1308-ban engedélyezte számukra Szent Ágoston regulájának követését. A középkorban Európa több országában elterjedt rend hazai életét a török hódoltság, majd II. József 1786-os feloszlató rendelete törte meg. A száműzetésből végül 1934-ben tértek vissza Magyarországra, ám 1950-ben a kommunista hatalom ismét ellehetetlenítette működésüket. A rendszerváltozás után Budapesten, Pécsett, Márianosztrán és Petőfiszálláson indulhatott újra a közösségi szerzetesi életük.
A Lélek útján országszerte
A Pálos út a természetjárást és a lelki elmélyülést összekapcsoló zarándokút-hálózat, amely a szerzetesrend egykori és ma is élő helyszínein vezeti végig az érdeklődőket. Összesen hét útvonalat foglal magába:
- A Források útja a budapesti Sziklatemplomtól a budaszentlőrinci kolostorromig vezet,
- a Remeték útja a Pilisben, Pilisszentkereszt, Klastrompuszta és Pilisszentlélek térségében,
- a Szeretet útja pedig Visegrád és Pilisszentlászló környékén járható be.
- A Találkozások útja a Mecsekben, a Jakab-hegyi pálos kolostor érintésével kínál erdei zarándoklatot, míg
- a Csendesség útja Pécs pálos templomait köti össze városi sétával; a balatonszemesi Lélek útja pedig a Mindszent kolostor emlékhelyéhez is elkalauzol.
A rövidebb szakaszokra is bontható útvonalakon a pálos atyák elmélkedései kihelyzett QR-kódok beolvasásával meghallgathatók, de letölthető szövegek és vezetőfüzet is segítik a rend lelkiségének megismerését.
