Vita a civil alapprogramról

Az Országgyűlés tegnap csekély érdeklődés mellett a Magyar Államkincstár és az Államháztartási Hivatal összevonásáról tárgyalt. A T. Ház lezárta a Nemzeti civil alapprogram általános vitáját.

Tegnap a parlament megtartotta annak a javaslatnak az általános vitáját, amely az áttekinthetőbb struktúrára és a takarékosabb intézményrendszerre hivatkozva beolvasztaná a Magyar Államkincstárat az Államháztartási Hivatalba. Expozéjában László Csaba pénzügyminiszter kifejtette: az államkincstár funkcióját eszközállományával és dolgozóival együtt az Államháztartási Hivatal veszi át, amelynek Magyar Államkincstár lesz a neve. A Fidesz indokolatlannak tartja az összevonást.
A parlament lezárta a Nemzeti civil alapprogram általános vitáját. Lévai Katalin esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter a javaslat alapelveként említette, hogy az elvi irányítótanácsban és a támogatásokat odaítélő kollégiumokban nem a kormány által választott, hanem a civilek által delegált képviselők vesznek részt. Hangsúlyozta: a kormány nem az eddigi támogatások helyett, hanem a korábbi források mellé kívánja a direkt támogatások rendszerébe beépíteni az alapprogramot. Az indítvány főként a klasszikus civil szervezeteknek kedvez, a költségvetési forrásokból létrehozott közalapítványok, köztestületek, illetve a költségvetési törvényben nevesítetten támogatott szervezetek nem pályázhatnak. Az előterjesztés feltételül szabja a civil szervezetek legalább egyéves működését. Lévai kiemelte: az adózók által felajánlott egy százalékkal azonos összeg kerül az alapprogramba. A pártok képviselői a javaslat kapcsán hangsúlyozták: jelentős forrásbővülést eredményezhet a civil szervezetek finanszírozásában az egyszázalékos adófelajánlások megduplázásából fakadó költségvetési támogatás.
Az MSZP támogatja a javaslatot, de kisebb módosításokat indítványoznak. Míg a szocialisták a törvényjavaslatot előkészítő egyeztetést méltatták, a Fidesz úgy vélte: több civil szervezetet kellett volna bevonni ebbe a folyamatba. Halász János (Fidesz) kidolgozatlannak tartja a pályázatokat kiíró kollégiumi rendszert. Üdvözölte, hogy növekednek a civil szervezetek működési költségei. Az MDF módosító javaslatokat nyújt be az előterjesztéshez, amelynek elfogadása esetén támogatják az indítványt. Béki Gabriella (SZDSZ) szerint a javaslat biztosítja a civil társadalom erősödését és függetlenségét.

A lakáshitelektől a szocializmusig

A családok elbizonytalanodásához vezet a kormány lakáshitelek megváltoztatásáról szóló rendelete – jelentette ki napirend előtti felszólalásában Tállai András (Fidesz). Felidézte: Medgyessy Péter miniszterelnök egy éve azt ígérte, hogy nem lesz változás a lakástámogatásban, marad a kamattámogatás, marad az adókedvezmény. Tállai szerint viszont „marad a sültgalamb-várás”. – Majd kapunk az önkormányzattól szociális bérlakást, jobb esetben a nagy szocpolból építünk lakásokat. Hiszen ilyen rendszer már létezett, igaz, azt szocializmusnak hívták – zárta beszédét a fideszes politikus. Erre reagálva Pál Tibor belügyminisztériumi államtitkár emlékeztetett: a kormányfő azt ígérte, hogy egy évig hagyják változatlanul a lakástámogatások kérdését. Annak elteltével felülvizsgálat, szükség esetén módosítás következik. Csapody Miklós (MDF) napirend előtt egy, a határon túli magyarsággal foglalkozó parlamenti bizottság létrehozására tett javaslatot, és szorgalmazta egy diplomataképző akadémia létrehozását is. Kovács László külügyminiszter azt mondta: megvizsgálják a két felvetés lehetőségét.