A higiénia szelektálja a húsipart

Azon húsüzemek és -feldolgozók, amelyek nem lesznek képesek megfelelni az uniós higiéniai előírásoknak, minden bizonnyal lakatot tehetnek kapujukra a csatlakozás után. A hazai nagyüzemek már készek a csatlakozásra, 50-60 közepes feldolgozó eleget tesz a követelményeknek a csatlakozásig, 44 kisebb üzem pedig átmeneti mentességet kért. A feldolgozók számának csökkenésével sokkal több importtermék jelenik meg a hazai piacon, így a vállalatoknak nagyobb gondot kell fordítaniuk a marketingre.

Magyarországon az EU-csatlakozást követően jelentős mértékben csökken majd a húsfeldolgozók száma. Azokat az üzemeket ugyanis be kell zárni, amelyek semmiféle higiéniás előírásnak nem tudnak vagy nem akarnak megfelelni – mondta Menczel Lászlóné, a Magyar Húsiparosok Szövetségének titkára a magyar húsipar uniós felkészültségét elemezve a távirati irodának.

Magyarországon jelenleg 14-16 olyan nagy húsfeldolgozó üzem van, amely minden tekintetben megfelel az uniós elvárásoknak – mondta a hússzövetség titkára. További 50-60 üzem vállalta, hogy jövő év május 1-jéig eleget tesz az unióban támasztott higiéniai és az ezzel együtt járó műszaki elvárásoknak. Emellett 44 feldolgozó kért és kapott úgynevezett átmeneti mentességet az uniós követelmények betartására. Ezek a cégek azonban csak hazai piacra termelhetnek a csatlakozást követően.

A szakember szerint a magyar húsfeldolgozók még így is képesek lesznek a teljes magyar sertésállomány feldolgozására, éves kapacitásuk ugyanis eléri a 6-7 millió darabot. A nagy feldolgozók évente mintegy 3,3 millió sertést, a legális kis feldolgozók további hétszázezer-egymillió darabot vágnak le. Mintegy egymillió darab sertés azonban nem jelenik meg a fehérgazdaságban, ezek kerülnek a szürke-, illetve a feketegazdaságba, és nagymértékben rontják a hazai legális húsipar helyzetét.

A legálisan tevékenykedő feldolgozók az utóbbi években sokat költöttek arra, hogy megfeleljenek az uniós elvárásoknak. Ám ennek ellenére és gazdasági helyzetük miatt technikai színvonaluk sok helyen még most is jócskán elmarad az uniós cégek átlagos technikai színvonalától. A magyar feldolgozók éves nyeresége egy százalék körüli. A műszaki fejlesztést segítő programok egy része csak utófinanszírozást biztosít, a fejlesztési pénzeket a cégnek meg kell előlegeznie – mondta Menczel Lászlóné. Hozzátette: az EU-csatlakozást követően az eddiginél várhatóan lényegesen több feldolgozott külföldi termék jelenik meg a magyar piacon. Ezért fontos a magyar áruk itthoni, eddiginél jobb marketingje.