Aggasztóan növekszik az államadósság

A jegybank tegnap közölt adatai szerint az idei év első négy hónapjában 1,58 milliárd eurós deficit keletkezett a folyó fizetési mérlegben. A hiány mértéke is meglepően nagy, ám különösen aggasztó, hogy folyamatosan romlik az áruforgalmi egyenleg, és a tőkekivonás következtében nő az államadósság.

Jelentős, 592 millió eurós hiány keletkezett áprilisban a folyó fizetési mérlegben, így az első négyhavi deficit 1,580 milliárd eurót tett ki – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap nyilvánosságra hozott adataiból. Az áruforgalom áprilisban 432 millió euró hiánnyal zárt, így az első négyhavi deficit 1,191 milliárd euróra nőtt: egy évvel korábban hasonló időszakra ez a deficit 617 millió eurót tett ki. A szolgáltatások egyenlege is romlott az egy évvel korábbihoz képest: az első négyhavi deficit elérte az 580 millió eurót. Az idegenforgalom négyhavi többlete 252 millió euró volt, ami 155 millió euróval elmarad az egy évvel korábbi értéktől. A nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlege 116 millió euró forráskiáramlást mutatott az első négy hónapban. Közvetlen tőkebefektetésként a magyarok külföldön 13 millió eurót fektettek be, míg a külföldi befektetők Magyarországról összességében 38 millió eurót vontak ki. Április végén a jegybanki tartalékok értéke 11,6 milliárd eurót ért el.
A folyó fizetési mérleg hiányának szerkezete nem okozott meglepetést az MTI által megkérdezett elemzők körében. Mihálovits Zsolt, az Inter-Európa Bank Rt. elemzője a várakozásoknak megfelelően kedvezőtlennek nevezte az áruforgalom magas hiányát, és az export előző hónaphoz viszonyított csökkenését az import növekedése mellett. Úgy vélte: a „gyengébb forint” politikája kedvezően alakíthatja az áruforgalmi mérleg egyenlegét, hatásának mértéke azonban ma még bizonytalan. Kérdéses, hogy a sáveltolás és a kamatemelés után milyen egyensúlyi árfolyam alakul ki – vélekedett Mihálovits Zsolt, aki a gyenge árfolyam fennmaradása mellett nem tartotta kizártnak egy újabb kamatemelés lehetőségét. Mihálovits a tavalyinál is magasabb, 3,6 milliárd euró körüli folyófizetésimérleg-hiányt prognosztizál. Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője kifejezetten rossznak nevezte az áruforgalmi egyenleg romlásának hónapok óta tartó trendjét. A nemzetközi recesszió miatt nem tartja valószínűnek, hogy a forint gyengülése jelentősen javíthatna az export alakulásán. Különösen aggasztónak véli az elemző a kedvezőtlenül alakuló finanszírozási szerkezetet. – A növekvő hiány mellett az év eddigi hónapjaiban a nem adóssággeneráló tőketételeknél forráskiáramlás volt, ami az eladósodottság növekedésével jár együtt – mondta. Az elemző szerint valószínű, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya az év végére négymilliárd euró közelébe emelkedik. Olivier Desbarres, a Crédit Suisse First Boston londoni befektetési irodájának feltörekvő piaci szakértője azt mondta: a ház a statisztikai hivatal által korábban közzétett, igen rossz áruforgalmi egyenleg után még a ténylegesnél is nagyobb, 620 millió eurós hiányt várt áprilisról. Desbarres közölte: az idei év végi jóslata a folyómérleg-deficitre a GDP 5,5 százaléka.
László Csaba pénzügyminiszter szerint a fizetési mérleg átmeneti romlása nem okoz komoly gondot a magyar gazdaságnak. A tavaly elindított gazdaságpolitikai fordulat éppen arra irányul, hogy az államháztartási hiány csökkentésével és visszafogott bérpolitikával ismét a fenntartható növekedés pályájára állítsuk a magyar gazdaságot – mondta az MTI-nek László Csaba. A miniszter szerint a korábbinál gyengébb forint kedvez az exportőröknek és az idegenforgalomnak, a költségvetési kiadások csökkentése pedig biztosítja, hogy fiskális oldalról ne nehezedjék a tervezettnél nagyobb nyomás a fizetési mérlegre.