Átalakuló FM-hivatalok

Augusztus közepéig meghoszszabbítják a vállalkozó falugazdászok megbízási szerződéseit – értesült lapunk. Hinora Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium FM-hivatalok főosztályának vezetője elmondta, az 1236 falugazdász csaknem harmada, 373 fő dolgozott szerződéses viszonyban, míg a többiek köztisztviselőként munkálkodnak továbbra is

Előzőek azonban, mivel vállalkozók, nem láthatnak el állami feladatokat, mert az összeférhetetlen az érvényben lévő jogszabályokkal. Így augusztus 15. után a szolgáltatási feladatokat el kell különíteni a szakigazgatási és szakhatósági feladatoktól.
A szolgáltatásokat az agrárkamarán, az agrár-érdekképviseleteken – például a Magosz, a Parasztszövetség, a MOSZ – vagy más civil szervezeteken belül lehet elvégezni. Ha ezt a munkát az állam támogatni kívánja, akkor csak olyan szervezeten keresztül teheti, amely megfelelő szakmai háttérrel rendelkezik és már folytatott ilyen tevékenységet. Kérdésünkre Hinora Ferenc elmondta, hogy az említett szervezetek közül csak a Magyar Agrárkamarának van ilyen tapasztalata.
*
Erről a kérdésről már korábban is tárgyaltak, sőt már kormányhatározat is utal erre a lépésre – mondta Hinora Ferenc, hangsúlyozva, hogy az ügyben konkrét döntés még nem született. Megemlítette, hogy ez a gyakorlat az unióban sem idegen, hiszen a tájékoztató jellegű feladatokat, amelyet a vállalkozó falugazdászoknak el kell látniuk, a közösség országaiban is többek között a kamarai hálózat látja el. (A falugazdászoknak szolgáltatói munkát kellene folytatniuk, azaz a termelők és a gazdák felé továbbítanának minden őket érintő információt, elmagyaráznák az egyes rendelkezések, jogszabályok lényegét, és segítenének a pályázatok, adatlapok kitöltésében.)
A megyei FM-hivatalok is megmaradnának, és kimondottan nemzeti szintű szakigazgatási és szakhatósági feladatokat látnának el. A köztisztviselő falugazdászok továbbra is a megyei FM-hivataloknál dolgoznának, ahol az aktuális ágazati, a minisztérium által kiadott operatív és napi feladatokat végeznék el, amelyeket csak ilyen hálózattal lehet megoldani – mondta a főosztályvezető.
Hinora Ferenc kiemelte, hogy e feladatkörtől függetlenül az agrárvezetés arról is tárgyal, hogy a támogatások kifizetését, a nemzetiekét is, a július elsejével megalakuló Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) végezné. Az MVH a SAPARD Hivatal és az Agrárintervenciós Központ összevonásából jönne létre, és a SAPARD Hivatalra, az EU által már akkreditált szervezetre épülne. Az Agrárintervenciós Központ és a SAPARD Hivatal öszszevonása még júliusban megtörténne, az MVH-nak előreláthatóan hat önálló igazgatósága lenne.
Mészáros Gyula, az agrártárca közigazgatási államtitkára a Népszabadsággal közölte, hogy már kijelölték a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal vezetőjét is, de nevét egyelőre nem hozta nyilvánosságra. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy az elnöki státusban kinevezett vezető az első időszakban csak mint megbízott vezetné a hivatalt, megerősítése, azaz végleges kinevezése pedig várhatóan csak a jövő évben várható. A hétszázötven fővel induló hivatal munkatársainak létszáma a későbbiekben további 100-150 fővel bővül majd. Ha a rohammunkában épített hivatal decemberben megkezdi működését, és akkreditációja az EU-csatlakozásig megtörténik, akkor a szaktárca közlése szerint nem lesz akadálya annak, hogy a magyar termelők hozzáférjenek az uniós pénzekhez.
A hivatal helyét is kijelölte már az agrártárca – a Soroksári úton, a Concordia Közraktár Rt. központjában – közölte Mészáros Gyula. Az MVH létrehozása 6,5 milliárd forintba kerül, a hivatal központjának kiépítésére pedig közbeszerzési pályázatot írt ki a földművelésügyi minisztérium.