Már tavaly megjelentek azok a bútoripart is érintő negatív jelenségek, amelyeket a világméretű recesszió, valamint az uniós csatlakozást megelőző piaci átalakulások idéznek elő. Ezek következtében elsősorban a kis- és közepes vállalkozások körében romlott az ágazat versenyképessége – nyilatkozta lapunknak Laskay Lajos, a Magyar Bútor- és Faipari Szövetség közgazdasági szakértője. Hozzátette: a közepes vagy annál nagyobb vállalkozások egy részénél is feszültségek alakultak ki a fejlesztések elmaradása és a tőkehiány következtében. A negatívumok miatt fejlődésük lefékeződött, állandósult a piacvesztés . A szakember szerint a helyzet ellentmondásos, hiszen a negatív hatások ellenére a bútor- és fafeldolgozó ipar fejlődése tavaly még mindig dinamikus volt, s jelentősen túlhaladta az ipar fejlődésének ütemét.
Laskay Lajos kiemelte: a világ bútoriparát az átrendeződés jellemzi, amely során a magyar bútorgyártás szerkezete és összetétele is megváltozik. Új piaci szereplők jelennek meg, amelyek további strukturális átrendeződést hoznak. Jelenleg viszont még sok a bizonytalansági tényező, s a helyzetet csak nehezíti, hogy az átalakulási időszak éppen az ország európai uniós csatlakozásának idejére esik. A hazai bútorgyártás és fafeldolgozás is fokozottabb mértékben kiszolgáltatottabb lesz a világméretű változásoknak. Laskay aláhúzta: mindennek ellenére a hazai bútor- és faipar fejlődése az elkövetkező években is fenntartható lesz, bár dinamikája várhatóan mérséklődik. Laskay Lajos az eddigi trendek alapján úgy véli, hogy a már kibővített Európai Unión belül a bútor- és a faipar fejlődése jobban megmutatkozik majd a csatlakozó országokban és a most még kimaradó többi kelet-európai államban. A folyamat már most is megfigyelhető, hiszen a recesszióval küzdő Nyugat-Európában visszaesett a forgalom, az ottani gyártók és kereskedők Kelet-Közép-Európa felé tekintenek.
Tavaly a faipari vertikum – a bútorgyártó és fafeldolgozó ágazat – egészének termelése 266 milliárd forint volt. A belföldi értékesítés 148, az export 116 milliárd volt, kétmilliárd forintértékű volt a gyártók raktárkészlete. A hazai bútor- és a fafeldolgozó ágazatok fejlődését az utóbbi években az exportszállítások növelése biztosította, bár igaz, hogy az anyagok majdnem fele félkész termékként került ki, melyeket csak alacsonyabb áron lehet értékesíteni. Legjelentősebb vásárlók a németek és az osztrákok voltak. A fa-, faáru- és bútortermékeknél jelentkező külkereskedelmi áruforgalmi egyenleg 2002-ben még mindig 93 milliárd forintot tett ki, ennyivel javította a faipari vertikum kivitele a külkereskedelmi áruforgalmi egyenlegét. (Ezen belül idehaza a bútorvásárlás értéke a múlt évben fogyasztói áron 160 milliárd volt, ebből a belföldi termelés 86, az import 74 milliárdot tett ki.) Igaz, a bútor- és faipar versenyhelyzete 2002-ben romlott a külpiacokon, a korábbi piaci pozíciókat nem sikerült fenntartani. Manapság viszont megfigyelhető a belföldi értékesítés arányának növekedése: míg 2001-ben a termelés 53,8 százaléka jutott itthonra, addig tavaly már 56,1 százaléka. Ezzel szemben az exportra jutó mennyiség tavaly előtti 46,2 százaléka, a múlt esztendőben 43,9 százalékra csökkent.
Vegyes képet mutat a bútoripari termékek termelése és értékesítése: a legnagyobb növekedés az ülőbútorgyártásban történt, ahol már 1998 és 2001 között 206,5 százalékos volt a növekedés, s ahol 73 százalékkal bővült az export. Az irodabútor termelésen belül visszaesett a fém irodabútorok aránya, szemben a fa alapanyagúakkal. Az értékbeli növekedés túlhaladta a mennyiségi bővülést, ami arra utal, hogy a termelés a magasabb értéket képviselő termékek felé tolódott el. Az üzletberendezések előállításában ciklikusság figyelhető meg, amit az időszakos üzlethálózat kialakítás, bevásárlóközpontok építése befolyásol. Hasonlóan hullámzó a trend a konyhabútorok gyártásában, ahol a mennyiség és érték csökkenő tendenciát mutat. Leépülőben van a hálószobabútor-gyártás is, mind mennyiségben, mind értékben. A hazai szükségleteket a növekvő behozatallal biztosítják. Az ebédlőbútor és a nappalibútorok termelésének fejlődése mérsékelt mennyiségi növekedést mutat, az értékbeli növekedés is alatta van a bútortermelés egészének bővülésénél.
A hazai bútor- és faiparban tevékenykedők több mint 93 százaléka mikrovállalkozás. A maradék hét százalék döntő része öt főnél több alkalmazottat foglalkoztató kis- és középvállalkozás. A közép- és a nagyvállalatok között sok a külföldi tulajdonú. Igaz, a magánosítás során főként azok a külföldiek jelentek meg, akik már a korábbi években is rendelkeztek kapcsolatokkal hazánkban. Befektetésük pedig nem spekulatív volt – tette hozzá a szakértő. Laskay Lajos sajnálatosnak tartja, hogy tavaly a bútor- és fafeldolgozó iparban foglalkoztatottak összlétszáma egy százalékkal csökkent, szemben az 1998 és 2000 közötti 9,1 százalékos növekedéssel.
Laskay Lajos arra a kérdésre, hogy az unión belül mi szükséges az ágazat sikereihez, az alábbiakat felelte: az államnak programokkal kell segíteni a vállalkozók felkészítését, támogatni kell a tőkeszegénység felszámolását, s továbbra is magas szinten kell tartani a szakmai képzést. Mindezeken felül a szövetségben úgy gondolják, az államnak nemcsak az első lakás megvásárlását kellene segíteni kedvezményes hitelekkel, hanem annak berendezését is. Ezzel ugyanis nemcsak az ágazatban dolgozó vállalkozók járnának jól, hanem a gazdaság, a bankok és nem utolsósorban az ingatlanok újdonsült tulajdonosai is.
Budapesti autós üldözés: nem a körözött férfi vezette az ámokfutó Audit