Néva-parti elnöki parti

Egyetértésük demonstrálásának jegyében zajlott tegnap Vlagyimir Putyin orosz és George W. Bush amerikai elnökök szentpétervári megbeszélése. A város alapításának 300. évfordulójára a Néva partjára érkezett 45 állam- és kormányfő – köztük Medgyessy Péter magyar miniszterelnök – az ünnepi hangulatot annak bizonyítására igyekezett kihasználni, hogy a világ vezető országai az Irak s az új világrend körüli feszültségek ellenére beszélő viszonyban vannak egymással.

Mindez a jelenlegi helyzetben az elérhető maximum volt, s Vlagyimir Putyin minden személyes befolyását bevetette annak érdekében, hogy diplomáciai csúcstalálkozó-sorozatával Szentpétervár a megbékélés, a nemzetközi kapcsolatok normalizálásának jelképeként vonuljon be a XXI. századi történelembe.

Látványos áttörést senki nem várt az iraki amerikai katonai akció után lehűlt nemzetközi kapcsolatokban. Az orosz elnök személyes sikereként is nevezhető Néva-parti jubileummal ötvözött diplomáciai show egyetlen konkrét eredménye a hadászati fegyverek leszereléséről szóló orosz– amerikai szerződés ratifikálása utáni dokumentumok ünnepélyes kicserélése, a G8 eviani találkozója azonban a megfigyelők szerint kevesebb sikerrel kecsegtet. Az Egyesült Államok vezetői ugyanis előre jelezték, hogy semmilyen komoly javaslattal nem szándékoznak előállni. A Néva-parti találkozón részt vevő nagy ipari országok vezetői tegnap délután megérkeztek szálláshelyükre, ahonnan helikopterekkel szállítják őket a francia üdülővárosba. A csúcs miatt globalizációellenes tüntetők több megmozdulást tartottak a helyszínen, a biztonságra tizenegyezer katona, négyezer-négyszáz francia rohamrendőr és a nemzetbiztonsági rendőrség egységei felügyelnek.
*
Ha a világ nem is lépett nagyot előre a megbékélésben, Oroszország számára mindenképpen presztízsének emelését hozta a grandiózus kulturális programokban, látványosságokban bővelkedő születésnapi „világtalálkozó”. Ha valaki azt gondolta, hogy a péntek esti Mariinszkij színházbeli ünnepi gálaműsort nem lehet felülmúlni, akkor tévedett. Szombaton az események csúcspontján ugyanis először a Néva Ermitázs előtti részén, a Péter-Pál-erőd és Pétervár egyéb látványosságainak természetes díszlete között megrendezett vízi parádé kápráztatta el a jubileumra érkezett vendégeket, amelyet a magyar kormányfő Putyin mellől nézett végig, s akikhez ekkor már csatlakozott a Krakkóból érkező amerikai elnök is. Míg a világ vezető politikusai ezután a Péterhof szökőkútjai között gyönyörködhettek az orosz balett és kultúra remekeinek újabb előadásában, a turisták és a város lakói a Néván folytatódó lézershow-t követhették figyelemmel. A nap folyamán Luciano Pavarotti operaénekes közreműködésével felavatták a rekonstruált Konsztantyin-palotát s a Cárszkoje Szelóban közel negyedszázad alatt, német segítséggel elkészült híres borostyánszoba másolatát.
Az ünnepi hangulatra némi árnyékot vetett, hogy Oroszország és az Európai Unió tagállamainak, valamint jelöltjeinek csúcstalálkozója a szokásos ígéretek és panaszok mellett sem hozott különösebb áttörést. Putyin elnök elsősorban a schengeni rendszer miatti orosz aggodalmakra helyezte a hangsúlyt, középpontba helyezve, hogy ez nem oszthatja ketté ismét úgy Európát, mint egykor a berlini fal tette. Mint mondta, a személyek szabad mozgása alapvető emberi jog, s reményét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy az Európai Unió bővítése nem korlátozza, hanem szélesíti majd a kétoldalú kapcsolatok fejlődését. Erre reményt adott Romano Prodi, az Európai Bizottság elnökének megnyilvánulása is, aki szerint Oroszország és az unió éppúgy elválaszthatatlanok egymástól, mint a vodka és a kaviár. S ha már elmaradt – lapunk értesülése szerint elsősorban Dánia magatartása miatt – a diplomáciai útlevelek vízummentességének remélt bejelentése, a Kreml nem várt ajándékot kapott Csecsenföld kérdésében. Tony Blair támogatásáról biztosította Putyin politikáját, kiemelve, hogy Moszkva helyes utat választott a referendum megrendezésével. Az orosz elnök a folyamat továbbvitelét ígérte.
A terrorizmus elleni harc közös alapot teremtett az Irak utáni orosz–amerikai közeledéshez is. Mint Bush kiemelte: mindkét ország sokat szenvedett a terrorizmustól, ezért ő különösen támogatja az orosz rendezési erőfeszítéseket Csecsenföldön. Köszönetet mondott Moszkvának azért is, amiért az támogatta az ENSZ-ben az Irak elleni szankciók feloldását, és megígérte, hogy a világszervezet fontos szerepet játszik az újjáépítésben. Putyin másfél órás, angol nyelvű, négyszemközti megbeszélésük után azt hangsúlyozta, hogy a világ kulcskérdéseiről a két ország vezetői hasonlóképpen gondolkodnak, így nyugodtan barátjának nevezheti George Busht. Utalt arra, hogy a két ország közelebb áll egymáshoz, mint azt sokan gondolnák. Eképpen válaszolt Bushnak az iráni atomfegyverkezéssel kapcsolatosan érezhető fenntartásaira is. Mint mondta, a tömegpusztító fegyverek elterjesztésének kérdésében nem kell győzködniük egymást, burkoltan kiállt azonban az orosz üzleti érdekek védelme mellett. Az iraki újjáépítés kérdéséről szólva mindkét elnök emlékeztetett arra, hogy az orosz cégek komoly tapasztalattal rendelkeznek az olajiparban. A két elnök szorgalmazta az észak-koreai atomprogram felfüggesztését. Bush ismét megígérte a kereskedelmi korlátozások feloldását, a hírhedt Jackson– Vanick-törvény megszüntetését, és Camp David-i látogatásra hívta meg Putyint.

Harc az esőfelhőkkel
Az előzetes várakozásokat meghazudtolva a szokatlanul hűvös időjárás és szó szerint esőfelhők árnyékolták be az ünnep hangulatát. A rendezők aggódva vizsgálták az eget, hiszen annak ellenére szemerkélő eső zavarta a kulturális áhítatot, az ünnepi hangulatot, hogy az orosz állam tíz vadászgépe különböző vegyi anyagokkal igyekezett elűzni a sötét felhőket. Az akció végül is részsikert hozott, hiszen a várostól 30-35 kilométerre sikerült megállítani az esőfalat, így az igazi égszakadás helyett csupán a Szentpéterváron egyáltalán nem szokatlan szemerkélő esővel kellett megküzdeniük a jubileumi műsorokra érkezetteknek. Romano Prodi a nehézséggel úgy birkózott meg, hogy pokrócba burkolózva nézte a korabeli hajók névai „polonézét”. (S. G.)