Berlusconi mégsem kért bocsánatot

Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök összeült az Európai Bizottság tagjaival abban a reményben, hogy megjavíthatja Itália EU-elnökségének hírnevét, amelyet szerdai kijelentésével tépázott meg. Schröder német kancellár Berlusconival folytatott beszélgetése után már lezártnak tekintette az ügyet. Az európai lapok szerint az eset azok malmára hajtja a vizet, akik a többéves megbízatású uniós elnökség mellett érvelnek.

Silvio Berlusconi csütörtök este már megbékítette Gerhard Schrödert, kifejtve neki, mennyire bánja, hogy egy náci koncentrációs tábor kápójához hasonlított egy német politikust, megbotránkoztatva a vén kontinens jó részét. Az olasz kormányfő tegnap újságírók előtt viszont már tagadta, hogy bocsánatot kért volna az incidens miatt, ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki, hogy szavait „rosszul értelmezték”. „Csak tréfának szántam, és nem kértem bocsánatot. Sajnálkozásomat fejeztem ki egy ironikusnak szánt megjegyzés miatt, amelyet félremagyaráztak” – jelentette ki Berlusconi. Carlo Azeglio Ciampi olasz államfő az európai biztosok tiszteletére adott díszvacsorán kifejezte reményét, hogy lezárható az olasz EU-elnökség második napján kavart vita.
Az európai alkotmányt kidolgozó konvent egyik utolsó ülésén eközben felszólaló Joschka Fischer német külügyminiszter szerint Silvio Berlusconi kisiklása és az abból kiindult vita az Európai Parlament előtt azt sugallta, hogy az Európa Tanácsnak állandó elnöke legyen. Fischer megerősítette, hogy a német kormány számára az ügy lezárult, miután Berlusconi sajnálkozását fejezte ki szerencsétlen kijelentése miatt. A német diplomácia vezetője ugyanakkor leszögezte: sikeres olasz soros elnökséget kívánnak Európa érdekében.
Bár a kínos politikai szócsaták látszólag lezárultak, a világsajtóban számtalan elemző írás és vélemény látott napvilágot. Az Európai Unió soros elnöki tisztének szerepe kiváló alkalmat kínált Berlusconinak, hogy a megbízatásból adódó méltósággal igazolja államférfiúi nagyságát, ő azonban legfinomabban szólva is nem volt a helyzet magaslatán – állapítja meg a konzervatív Le Figaro vezércikke. A Le Monde úgy véli, hogy az olasz kormányfő megnyilatkozása azoknak a malmára hajtja a vizet, akik az Európai Unió alkotmányáról folyó vitában a többéves megbízatású elnök mellett érvelnek a jelenlegi féléves, forgásos rendszerrel szemben. A liberális belga La Derniere Heure vezércikkében azt írta, hogy Európának az eddigi legnagyobb bővítés kellős közepén igazán nem volt szüksége egy újabb válságra, hiszen még alig hozta helyre az egység látszatát is az iraki háború miatti belviszálya után.
A konzervatív amerikai The Wall Street Journal Brüsszelben szerkesztett európai kiadása (WSJE) elismerte, hogy Berlusconinak elég gonosz humora van, az európai baloldalnak viszont azt vette szemére, hogy kétféle mércével mér. Mielőtt az éles szóváltásra sor került Silvio Berlusconi és Martin Schulz német szociáldemokrata képviselő között, a zöldek az ülésteremben mutogatott tábláikon már keresztapának bélyegezték az olasz kormányfőt. „Mi nem vagyunk biztosak abban, mi a súlyosabb: maffiózónak nevezni egy olaszt, avagy nácinak egy németet. Míg azonban az előbbi nagyon jól megfelelt az Európai Parlament tagjainak, az olasz keresetlen válasza diplomáciai felzúdulást váltott ki” – olvasható a WSJE-ben.