Ellenzéki előretörés Mexikóban

A hetvenegy évi kormányzás után három évvel ezelőtt ellenzékbe szorult Intézményes Forradalmi Párt (PRI) megnyerte a parlamenti választásokat Mexikóban, lekörözve Vicente Fox elnök Nemzeti Akciópártját (PAN). A győztes máris ajánlatot tett a legyőzöttnek, hogy működjenek együtt az ország gazdaságának megreformálásában.

Az előzetes eredmények szerint a PRI a voksok 34, a PAN 30,5 százalékát kapta. Ez azt jelenti, hogy az ellenzéki párt legalább 222–227, míg riválisa 148–158 parlamenti képviselői helyet mondhat majd magáénak az ötszáz tagú törvényhozásban. A választás előtt is a PRI volt többségben a kongresszusban, de akkor mindössze egyetlen képviselővel. A PRI az ország hat kormányzóságában megtartott választásokon négyben biztosította magának a kormányzói tisztséget.
Nagyot lépett előre a mostani választáson az ország harmadik legnagyobb pártja, a baloldali Demokratikus Forradalom Pártja (PRD), amely a jövőben 93-100 mandátumot is birtokolhat.
Foxot és a PAN-t annak idején külföldön is sokat méltatták azért, mert megtörték a PRI hosszú uralmát, de nem tudták beváltani a gazdasági reformokra tett ígéreteiket. Roberto Madrazo, a PRI elnöke pártját győztesnek nyilvánította, és felajánlotta Foxnak, hogy segít a reformok folytatásában. Rögtön hozzátette azonban azt is, hogy saját reformterveit is meg kívánja valósítani. Madrazo felszólította Fox elnököt és a többi politikai erőt, hogy „együtt teremtsék meg a szükséges konszenzust munkahelyteremtésekhez, a biztonsághoz és a gazdasági növekedéshez”.
Győzelmével a PRI csattanós választ adott azoknak, akik azt jósolták, hogy a hatalom elvesztése után a párt szétesik. Madrazóék azonban az elmúlt két évben már a parlamenti munkában is jeleskedtek, támogatottságuknak nem ártott, hogy sok kormányjavaslatot leszavaztak vagy jelentősen módosítottak. Térnyerésével a PRI várhatólag az eddiginél kevésbé akadályozza majd a kormányzat törekvéseit. Vicente Fox a vasárnapi eredmények ismeretében felhívást intézett a mexikóiakhoz, hogy egyesüljenek az igazi kongresszusi többség létrehozásáért. Bár az elnök közvetlenül nem ismerte el az ellenzék győzelmét, úgy vélekedett, hogy „ezúttal egyetlen politikai erőnek sem lesz többsége az alsóházban”. A választásokon a szavazásra jogosultaknak mintegy 41 százaléka vett részt.