Én nem tudom...

Én nem tudom, igaz-e, de azt hallottam régi hálózatos bennfentesektől, hogy Magyar Bálintnál agresszívabb személyiséggel még a szabad demokraták soraiban sem találkoztak. Némely esetben kiereszti hangját, kihúzza szálfatermetét, s mivel magassága nem csekély, így a szabadság igazi tekintélyét árasztja maga körül, nyápic entellektüel ilyenkor nemigen mond neki ellent.
Igen, a szabadság, amelyre Magyar Bálint több más „mértékadó” magyar értelmiségivel együtt feltette az életét. Az őstan szerint szabadságunk addig terjeszthető, amíg mások szabadságvágyával nem ütközik. Magyar szabadságaurája hatalmas. Lehet, hogy elnyeli mások apró, kis szánalmas szabadságköreit?
Restelkedve ugyan, de ki kell mondanom: a Szabad Demokraták Szövetsége az elmúlt esztendőkben olyan agresszivitást tanúsított, hogy Magyar Bálint eruptív szokásait egyedi esetként az egészre jellemző példaként foghatjuk fel. Az olaj- és földgázbányászatban ismert a kitörésgátló szakkifejezés, az erupcióra hajlamos kutakat lefojtják. Az SZDSZ kitörésgátlója a szüntelen hatalomvágy, amely rokon az elhivatottság és kiválasztottság érzésével. Ez belső szellemi késztetés, kíméletlen ön- és igazságtudattal jár. E bonyolult lelki lefojtó berendezés egyik s szinte kizárólagos üzemeltetője az MSZP, a jelen esetben Medgyessy és Kovács. Emlékezetes az az eset, amikor az SZDSZ szabadság- és igazságvágya a miniszterelnök titkos ügynöki múltjának kipattanásakor erupcióra készült, miként az Etna, ám a szocialisták nyilvánvalóan kitörésgátlót szereltek rá, amelynek valódi működése máig rejtve van előttünk. Lehetséges, hogy Magyar Bálint az egész nemzeti oktatásügy jelenére és jövőjére kiterjedő áldásos tevékenysége eme gátlás (a párt önkorlátozása) révén vált lehetségessé, a cél szentesíti az eszközt szellemében.
Itt közbevethetnénk, hogy az erőszakosságnak a szabadsághoz nincs sok köze. Erre azonban nyilván készen áll a válasz: kellő határozottság nélkül semminemű nemes cél nem érhető el, a nemtelenekről nem is beszélve.
Tehát maradjunk annyiban, hogy MB nem erőszakos, hanem céltudatos és határozott. Célja pedig saját felfogása szerint nyilvánvalóan nemes. Mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt időszakban egymás után a legnagyobb határozottsággal rugdalta ki munkatársait, vétkesnek találva őket ebben-abban. E vétkekre eleve nem derülhetett fény, mivel mindenekelőtt el kellett őket követni. Igaz, hogy minden korrupciógyanús ténykedés hajlamként ott lapul az ember jellemében, s az is igaz, hogy Magyar ezekkel a jellemekkel akarta megnemesíttetni a magyar oktatásügyet. Nyilván ugyanazon határozottsággal választotta ki beosztottjait, mint amilyennel eltávolította őket.
Az ő jellemén nem esett csorba. Habitusa is változatlan maradt. Határozottságának jeleit pillanatnyilag és valószínűleg mindörökké felfedezhetjük szilárd és nemes vonalú álkapcsán, amely arra enged következtetni, hogy szükség esetén egy szebb jövő érdekében akár a vízvezetékcsövet is átharapná.
Ennek ellenére sajnálatos módon leváltásától vagy bársonyszékben való maradásától függetlenül ő egy bukott, határozottan bukott miniszter. Ebben is megtestesíti pártját, amely az elmúlt tíz-egynéhány esztendőben maga mögött hagyta eredeti elveit, szabadságvágyát is, olyannyira, hogy legjelentősebb alakja, szellemi vezéregyénisége a szabadság igazi értelmében elhagyta ezt a pártot, amelynek jelentéktelensége mindig igazán akkor válik nyilvánvalóvá, amikor szövetségre lép az MSZP-vel, közvetve azzal a múlttal, amellyel egykor leszámolni és szakítani szándékozott.
Hogy mi maradt a szabadságból? Frusztráció és agresszió. Hogy mindezzel MB mire jut és hogyan számol el intellektuális lelkiismeretével, én nem tudom…