Foglalkoztatásra több uniós pénzt adnának

A kormány jóval kevesebb támogatást kért a foglalkoztatáspolitikai és szociális célok eléréséhez az EU strukturális alapjaiból, mint amennyire szükség lenne – állapította meg a közelmúltban az Európai Bizottság illetékese. Az EU-támogatások hivatala szerint más, hazánk számára fontos területek támogatásának rovására ment volna, ha több forrást kérnek a nevezett célokra.

Odile Quintin, az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociálisügyi Főigazgatóság vezetője magyarországi tájékozódását követően kijelentette: a kormány jóval kevesebb támogatást kért a foglalkoztatáspolitikai és szociális célok eléréséhez az Európai Unió strukturális alapjaiból, mint amennyire szükség lenne. A Magyarország által igényelt pénzek az összes strukturális forrásigényünk alig több mint húsz százalékát teszik ki, ami a többi csatlakozó országhoz viszonyítva is igen alacsonynak számít.

– A strukturális alapokból érkező összes uniós támogatás 32,3 százalékát teszik ki a foglalkoztatáspolitikai és szociális célokra igényelt összegek – mondta lapunknak Jobbágy Valér. A Nemzeti fejlesztési terv és EU-támogatások hivatalának főosztályvezető-helyettese közölte: 1999-es árakon az Európai Szociális Alapból (ESZA) 355 millió, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) 215 millió eurós forrást igényelünk, ami mai árakon összesen 169,290 milliárd forintot jelent. Mindezt kiegészíti 56,460 milliárd forintnyi hazai rész.

Jobbágy „a brüsszeli adminisztráción belül folyó presztízsharcnak” tulajdonítja a főigazgató megállapításait.

– Az említett forrásokból az ESZA tartozik a biztos asszony kompetenciájába, így természetesen minél nagyobb részt szeretne „eladni” a saját alapjából. Mivel a keretösszeg korlátos, ha megemelnénk az ESZA-források arányát, ugyanannyival csökkenteni kellene más, hazánk számára fontos területek támogatását – mondta Jobbágy.

A főosztályvezető-helyettes hozzátette: a biztos nem akarja észrevenni a humán területekre koncentrált ERFA-forrásokat, amelyeket, bár nem az ő „fennhatósága” alá tartoznak, mégis fontos infrastrukturális beruházásokkal támogatnak.
Quintin szerint a kibővített közösség huszonöt országa közül Magyaroszágon a legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta. Ahhoz, hogy a jelenlegi ötvennégyről elérjük az unió által megkívánt hetvenszázalékos foglalkoztatottságot, következetes foglalkoztatáspolitikára, az oktatás fejlesztésére és rengeteg pénzre van szükség.