Pálmafák Párizs „tengerpartján”

Másodszor borítja homok a Szajna partját, de az idén – július 20. és augusztus 18. között – kétszer akkora területen, mint tavaly ilyenkor. A szervezők az előző nyár sikerein felbátorodva háromezer tonnányi homokot terítettek le vasárnap reggelre a folyópartra.
Ez a tavalyi mennyiség háromszorosa. Így a homokos partrész megkétszereződött, csakúgy, mint a napernyők száma. Mindehhez hozzájárul néhány büfé, pétanque-pálya, számos tusoló, egy vízi labirintus, egy röplabdapálya a városháza előtt és persze az elmaradhatatlan pálmafák. A szervezők mindenkire gondoltak. A mozogni vágyók reggel tornával kezdhetik a napot, a bohémabbakat friss francia kifli várja a büfékben, de akár biciklire is pattanhatnak, és végigkerekezhetnek a párizsi korzón. Ha valaki elfáradna, letérdelhet a homokba, és egy külön erre a célra kialakított részen homokvárat építhet, majd este egy kellemes koncert alatt nézhetik végig a kikapcsolódni vágyók a párizsi naplementét.
A mesterséges tengerpart másfél millió euróba került tavaly. Az idén a város ugyanenynyit költött, és ehhez hozzájárult nyolcszázezer euróval néhány magáncég is. Persze egy hasonló méretű rendezvényhez bizony közönség is kell. 2002 nyarán a Párizs-part majdnem két és fél millió látogatót vonzott. Ez a szám még magukat a rendezőket is meglepte. Jean Viard francia szociológus szerint ez az „elragadtatás” azzal magyarázható, hogy a városlakók egyre szívesebben veszik a lakóhelyükhöz közeli, nem városi teret. A Szajna-part meghódítása egyébként nem új keletű. Évek óta sok párizsi kedvelt kikapcsolódása elüldögélni a parton esténként vagy napközben, barátokkal vagy egyedül, egy üveg bor vagy egy könyv társaságában. A folyó mentén valahonnan mindig szól egy gitár vagy egy dob, és senki nem zavartatja magát, ha a szomszéd társaság kölcsönkér egy dugóhúzót.
A Párizs-part valami pluszt is ad. „A franciák negyvenöt százaléka nem utazik el a szabadság idejére, és azok, akik a városban maradnak, legalább tizenöt napig pihennek munkahelyi kötöttségek nélkül. Ezért nem meglepő egy helyi szórakoztatóegység iránti kiemelkedő kereslet” – nyilatkozta a szociológus egy francia napilapnak. Persze kritika mindig akad. Többek szerint ezt az összeget a gyermekvakációztatásra lehetett volna fordítani. Voltak, akik az autóforgalom elől elzárt rakpartok miatt panaszkodtak. Eközben a rossz nyelvek azt beszélik, hogy a part a párizsi burzsoázia privilégiuma. Bár ez utóbbit ennyi érdeklődő mellett nehéz elképzelni.
Mindenesetre a tavalyi siker sokakat elgondolkoztatott, az ötletet több országban is átvették. De ez nem minden. A francia szervezők már a folyó partján épített, átmeneti medencékről beszélnek. Ki tudja, talán egy-két éven belül a párizsiak a Szajnában is fürödhetnek.