Szívató

Olvasom, hogy golfpályát akarnak csinálni a cinkotai Naplás-tó helyére, ami azért már mindennek a teteje. Nem azért írom, mert itt lakom a tó mellett rigófüttynyire, de mi az, hogy eladnak egy tavat csak úgy, a lakosság megkérdezése nélkül, jön egy kihízott kapitalista elvtárs, hülyén vigyorog, csörgeti zsebében a pénzt, aztán azt mondja, hogy meg van véve a tó, tessék eltenni a csőre töltött puskákat, csapataink itt vannak a sarkon.
Hát nekem ne adják el az én kis Naplás-tavamat (Budapest legnagyobb tava), itt gyerekeskedtem annak idején, itt udvaroltam az összes menyasszonyomnak, meg pecázni is itt szoktam, bár a halak erről nem sokat tudnak. Erre most jön egy vállalkozó, és el akarja vinni a teljes tavat, szakadjon rá a sztratoszféra.
Nagy szerencse, hogy a kerületben gondolkodó aktivisták is vannak, akik ugyanúgy ellenzik a Naplás-tó eladását, ahogyan én, bizonyos Szabó Tamás (rendes gyerek a Tomi) mindjárt fel is jelentette a tóra spekuláló kapitalista vállalkozót, mivel a párt álláspontja szerint a törvényi előírásokat megkerülve jutott magánkézbe a védett terület. Ami annyit jelent, hogy sumákoltak az illetékes tóvevők, jöjjön rájuk a szükség mielőbb.
Nagy baj, hogy az ingatlan-nyilvántartásban már bejegyezték a tulajdont, vagyis gyakorlatilag bármikor építkezést kezdeményezhetnek a piszkok, sőt a tavat is leereszthetik, ha a kedvük úgy szottyan. Ehhez azonban a főváros bólintása is kell, ami sokesélyes, ott ugyanis maga Demszky Gábor szorongatja a jogart és az országalmát, ő pedig nem olyan, mint aki csak úgy egyik pillanatról a másikra ingatlan-nyilvántartásba vesz Naplás-tavat, plusz a vele járulékos Cinkotai-parkerdőt.
Ne hagyjátok magatokat, Szabó Tomi! Esélyt a Halaknak!
Csak lógassunk!