A brókerkormány rendelete

Egy tavaly decemberben alkotott kormányrendelet ez év januártól hatályos módosítása tette lehetővé, hogy a K&H Bank brókercégénél Kulcsár Attila végrehajtsa az ismeretlen eredetű milliárdok tisztára mosását eredményező részvényvásárlási akciókat.

Ez év január 1-jén lépett hatályba a 292/2002. (XII. 27.) számú kormányrendelet, amely szerint „Az ügyfélszámláról a befektetési szolgáltatás az árutőzsdei szolgáltatás igénybevételéből vagy értékpapír hozamából származó összeg bankszámlára vagy ügyfélszámlára utalható”. A korábban érvényes jogszabály csak az ügyfél, a „számlatulajdonos nevére szóló hitelintézetnél vezetett bankszámlára” engedte meg az átutalást. E csekélynek tűnő rendeletmódosítás tette lehetővé, hogy a K&H Equitiesnél a Pannonplast papírjainak felvásárlása érdekében végrehajtott – engedményezési ügyletekkel tarkított – tranzakcióba bevonják az Állami Autópálya Kezelő Rt. félmilliárd forintját.
Tavaly december végéig a brókercégek által – a jogszabályoknak megfelelő módon működő – banki számítógépes rendszerek nem is engedhették meg, hogy a megbízást adó ügyfélszámlájáról ne annak bankszámlájára történjen átutalás, hanem például engedményezése alapján más számlájára. A számítógépes rendszer az ilyen tranzakcióra vonatkozó utasítást megtagadta. Talán éppen a pénzmosás elleni küzdelem jegyében alkalmazták e szigorú szabályt a tőzsdei befektető cégek esetében.

Ha ez a szabály maradt volna életben, a K&H Bank brókercégének informatikai rendszere sem engedhette volna meg az ügyfelek számláin lévő pénzek kezelésének átláthatatlanná tételét Kulcsár Attila és társai számára.
Mint ismert, a bróker VIP-listájára felvett kedvezményezetteknek is kedvezett a hiányt most adóemelésekkel kompenzálni igyekvő kormányzat: adómentessé tette a részvényügyletek hozamát.
A Magyar Nemzet értesülése szerint a K&H Bank volt vezérigazgató-helyettese, László Csaba volt a felelős a pénzintézet informatikai területéért, vagyis pontosan tisztában volt azzal, hogy az általa pénzügyminiszterként a kormány elé terjesztett rendeletmódosításban elhelyezett „apró pontosítás” mit eredményezhet a brókercégek informatikai rendszerének működésében.
A napokban a szabadságáról visszatért kormányfő, Medgyessy Péter a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) nevezte meg mint olyan állami szervezetet, amelynek meg kellett volna tudnia akadályoznia a K&H Bank brókercégénél állítólag öt éve folyó kétes ügyleteket. Sőt azt is a PSZÁF szemére vetik, hogy állítólag már egy éve tudja a felügyelet, hogy Kulcsár Attila hamis okirattal bizonyította szakképzettségét. Mint arról a sajtó beszámolt, Kulcsár hamis bizonyítványához éppen Csuka László (László Csaba kabinetfőnökének élettársa) bizonyítványát használták fel, akit vétlen áldozatként szerepeltet a baloldali média egy része az okirat-hamisítási ügyben. Ha valóban vétlen áldozat Csuka, akkor igen szoros baráti kapcsolat fűzhette Kulcsárhoz, ha az álbróker még azelőtt hozzá tudott férni a K&H Bank vezető tisztségviselőjének okirataihoz, mielőtt a bankba került volna ügyvezető igazgatónak.