A kormány K&H-botránya

A kormány felelőssége egyre erősebben tetten érhető a K&H-botrányban, miután kiderült, hogy januárban egy, a pénzügyi szabálytalanságok elkövetésének kedvező rendeletet fogadtak el – véli a Fidesz. Gorka Sebestyén nemzetbiztonsági szakértő szerint az ügy arab szereplői miatt az FBI-nyomozók is bekapcsolódhattak a pénzmosás gyanújával folyó eljárásba.

Medgyessy Péter miniszterelnök és László Csaba pénzügyminiszter felelősségét vetette fel Tállai András (Fidesz), miután a Magyar Nemzet kiderítette, hogy egy januártól hatályos kormányrendelet megkönnyítette a pénzügyi szabálytalanságok végrehajtását a K&H Equities Rt.-nél. A politikus szerint nem véletlen, hogy decemberben – amikor a botrányban érintett Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt.-nek még rendelkezésére állt 13 milliárd forint – enyhítették az egyebek mellett brókercégekre vonatkozó szabályozást, majd közvetlenül ezután állami pénzek bevonásával sorozatos pénzügyi manipulációk történtek. Ismert: a Pannonplast-részvények vásárlásakor félmilliárd forintnyi ÁAK-pénz tűnt fel, részben ezzel tudta megszerezni a Britton-csoport a műanyagipari vállalatot – Kulcsár Attila pedig a sztrádacég milliárdjainak bevonásával folytatta tevékenységét. – Míg a kormányok világszerte pénzmosás elleni lépéseket tesznek, addig a Medgyessy-kabinet törvénytelenségek elkövetését segíti elő egy kormányrendelet módosításával – fogalmazott lapunk érdeklődésére Tállai. Mi indokolta a korábbi szabályozás megváltoztatását, kik vettek részt annak elkészítésében? – tette fel a kérdést a politikus a kormányfőnek és a pénzügyminiszternek.

Gál J. Zoltán kormányszóvivőt lapzártánkig nem sikerült megkérdeznünk a témában. Amint szombaton megírtuk: január 1-jén lépett hatályba az a kormányrendelet, amely szerint az „ügyfélszámláról a befektetési szolgáltatás, az árutőzsdei szolgáltatás igénybevételéből vagy értékpapír hozamából származó összeg bankszámlára vagy ügyfélszámlára utalható”. A korábbi jogszabály csak az ügyfél nevére szóló bankszámlára engedte az átutalást. A változtatás nélkül az adófizetők pénze nem áramolhatott volna bújtatott formában a kockázatos és egy jól meghatározható, a baloldalhoz közeli kör érdekeit szolgáló tőzsdei tranzakciókba.
Elképzelhető, hogy magyarországi FBI-nyomozók is részt vesznek – hazai rendőrök mellett – a K&H Equities Rt.-nél történt, feltételezhető pénzmosási tranzakciók felderítésében – nyilatkozta lapunknak Gorka Sebestyén nemzetbiztonsági szakértő. Hozzátette: az a körülmény, hogy két arab származású magánszemély vett fel mintegy hatmilliárd, Equitiestől átutalt forintot az Inter-Európa Bank egy fiókjából, felkeltheti az Amerikai Egyesült Államok nemzetbiztonsági szerveinek érdeklődését is, amenynyiben közük lehet az al-Kaidához kapcsolódó hálózatokhoz. Bizonyára ellenőrzik ezeket az embereket, hogy kapcsolatban állnak-e illegális terrorszervezetekkel – mondta a szakértő. Ha ez beigazolódna, akkor az rendkívül érzékenyen érintené hazánk és a kormány nemzetközi megítélését. Tudva azt, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök korábban a szóban forgó pénzintézetnél volt igazgatósági elnök, illetve azért, mert amerikai kérésre Magyarország már tagja a nemzetközi pénzmosás elleni rendszernek – jelentette ki Gorka Sebestyén.
Németh Lajos, az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs igazgatóhelyettese kérdésünkre nem kívánta kommentálni az FBI esetleges tevékenységéről szóló véleményt.
Magyar György ügyvéd lapzártánk előtt azt közölte az MTI-vel: Kulcsár Attila többeket figyelmeztetett a K&H Equitiesnél zajló vizsgálat megkezdése idején: vigyék át a pénzüket más brókercéghez. Több ügyfél, aki megfogadta a most milliárdos sikkasztással gyanúsított bróker tanácsát, a másik banktól tudta meg, hogy Pannonplast-részvénye van – mondta az ügyvéd, aki öt kárvallott képviseletét látja el. Magyar szerint ügyfelei nem értették, hogyan lett részvényük, amikor ők nem is akartak értékpapírt. „Tudták, hogy ez egy üzleti vállalkozás: a felek úgy egyeztek meg, hogy együtt sírunk, együtt nevetünk, de most szeretnék, ha csak Kulcsár Attilának kellene sírnia” – fogalmazott, hozzátéve: azért keresték meg őt, mert felvetődött a kérdés bennük: társtettessé váltak-e maguk is.
***
Megkomponált dezinformálás?
Répássy Róbert (Fidesz) szerint a K&H Bank körüli botrány kommunikálásában felfedezhető egy sajátos kormánystratégia.

Most, hogy a rendőrségtől olyan információk jönnek ki, miszerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökének megveretése a Pannonplast és a K&H Bank ügye felé mutat, a kormánykommunikáció egyre inkább a felügyelet elleni támadásokban merül ki – kommentálta lapunk kérdésére az elmúlt napok eseményeit Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Szerinte a bankbotrány körül kialakult kép akkor válik teljessé, ha hozzátesszük, hogy a PSZÁF júniusban, Szász Károly elnök megveretésének időpontjában publikált jelentése nélkül nem robbant volna ki az egész botránysorozat, nem derült volna fény a visszaélésekre.

Augusztus 6., szerda, délután: Gál J. Zoltán kormányszóvivő arról beszél: a kormánynak tudomására jutott, hogy van olyan állami szervezet, amely megfelelő jogosítványokkal és függetlenséggel rendelkezik, s az elmúlt év során tényekkel bizonyított módon lett volna lehetősége a K&H Banknál kialakult ügyek megakadályozására. Elismeri azonban, hogy erre nincsenek bizonyítékaik: „a Pénzügyminisztérium tájékozódik, hogy a kormány tudomására jutott információk megfelelnek-e a valóságnak.”
augusztus 6., szerda, este: Medgyessy Péter kormányfő az Este című televízió-műsor rendkívüli adásában már megnevezi a független állami szervezetet. „Öt éve folyik ez a fajta cselekmény. Öt éve. Azért ezen érdemes elgondolkodni. Ez nagyon hosszú idő. Ez alatt ki kellett volna derüljön az, hogy tulajdonképpen mi történt. A másik, hogy van, ugye, a felügyelet. A pénzügyi felügyelet. A pénzügyi felügyeletnek is az ellenőrzések során rá kellett volna bukkanni arra, hogy itt valami nincs rendjén.” A miniszterelnök ugyanakkor elárulja azt is, hogy kapott egy közbenső jelentést a felügyelet elnöke, Szász Károly megveretése miatt indult nyomozás eredményeiről: „Ez a közbülső jelentés valójában csak variációkat tartalmaz, hogy mi miért történt? (…) Nagyon sok érdekes dolgot lehet itt találni. (…) Szóval az egész valahogy nem világos és nem érthető.”
Augusztus 7., csütörtök: A Pénzügyminisztérium közzéteszi a kormányszóvivő és a kormányfő által megszellőztetett „bizonyítékot”. A PSZÁF egy korábbi levelére hivatkozva állítják: „a felügyelet 2002. július 23. óta tudott arról, Kulcsár Attila hamis dokumentumokkal igazolta a K&H Equitiesnél, hogy megfelelő végzettséggel bír munkája ellátásához.” A felügyelet azonban még aznap rámutat arra, hogy a leleplezőnek szánt dokumentumon valójában csak elírás történt, s a levél egy évvel később, idén íródott.
Augusztus 8., péntek: Miközben a lapok és a hírműsorok többsége a kormányfő és szóvivője bejelentésével foglalkozik, a BRFK tájékoztatásából kiderül, hogy a rendőrség Szász Károly PSZÁF-elnök megveretésének ügyében főként a Pannonplast-botrány körül keresi a megrendelőket. Emlékezetes: a felügyelet által kifogásolt, részben állami pénzek felhasználásával végrehajtott részvényszerzési tranzakció egyik haszonélvezője Alexandru Mudura cége volt. A nagyváradi nagyvállalkozó, Mudura korábban a Heti Világgazdaságnak azt állította, hogy „tizenhárom éves, régi jó barátságban van” Medgyessy Péter kormányfővel, aki számos alkalommal, például a választási kampány idején is vendége volt már otthonában. A Pannoplast-ügyben más, a szocialisták holdudvarába tartozó vállalkozók mellett Kovács László barátnője, Endrényi Éva cége is felbukkant.
***
„Nyugaton már megbukott volna a koalíció”
Fricz Tamás politológus: Egyértelmű, hogy a kormány minden igyekezetével azon van, hogy elkenje a K&H és a Pannonplast-ügyet, amely a rendszerváltás óta a legnagyobb botrány Magyarországon. Hiába próbálják egyes körök úgy beállítani a történteket, mintha pusztán egy gazdasági visszaélésről, sikkasztásról volna szó, nyilvánvaló, ahogy a politika és a gazdaság szálai összefonódnak. Példaként hozta fel Kulcsár Attila kancelláriától kapott belépőjét. – Nem juthat bárki ilyen dokumentumhoz. Annak kiadása természetesen nem csupán egy osztályvezető jóváhagyásával történhetett meg – szögezte le Fricz, hangsúlyozva, hogy egy ilyen belépő megszerzése politikai bizalmat tükröz. Mint mondta, minden jel arra utal, hogy az ügy szálai a Medgyessy-kormány, illetve annak emblematikus tagjai, Medgyessy Péter miniszterelnök, László Csaba pénzügyminiszter, Draskovics Tibor miniszterelnöki kabinetfőnök, illetve családja révén Lamperth Mónika belügyminiszter felé vezetnek. Fricz szerint egy normálisan működő nyugati demokráciában a történtek egyenes következménye volna a kormány bukása és az előbbre hozott választások kiírása. A politológus megjegyezte: tekintettel az ügy rendkívüli súlyára, gyengének tartja az ellenzék fellépését.

„A kabinet szívesen venné Szász Károly távozását”
Török Gábor politológus: Egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a brókerügy szálai a kormányhoz vezetnek, így nem beszélhetünk a kabinet részéről figyelemelterelési szándékról, legfeljebb „másról beszélésről”. A kormányzati kommunikációt értékelve úgy fogalmazott: az megfelel a politikai logikának. – A kabinet azt hangsúlyozza az ügyben, ami számára hasznos, illetve az ellenoldal számára kártékony. Természetesen ugyanezt teszi az ellenzék is – szögezte le. Török szerint figyelemelterelés helyett inkább nyomásgyakorlásról van szó a kormány részéről. Mint mondta, a kormány eddig is mindent megtett a PSZÁF elnökének, Szász Károlynak az elmozdításáért, s ebben az ügyben is egyértelmű, a kabinet szívesen venné Szász távozását. (T. G.)