Amerikai lett a volt KGB-s

Amerikai állampolgárságot kapott a héten Oleg Kalugin volt szovjet állambiztonsági tábornok, akit egy orosz bíróság tavaly távollétében hazaárulásért 15 év börtönre ítélt. A hírt heves indulatok kísérték Oroszországban, ahol megoszlanak a vélemények arról, hogy a bűnbánó csekista magatartásával a változások segítőjévé szegődött demokrata, avagy csupán az új politikai konjunktúrát meglovagoló, népszerűségét növelendő államtitkokat kiszivárogtató és pénzzé tevő hazaáruló.

Szerény ünnepségen tett állampolgári esküt a csillagos-sávos lobogóra a bevándorlási szolgálat baltimore-i hivatalában az 1995 óta az Egyesült Államokban élő volt KGB-generális. Előzőleg feltették neki az előéletére vonatkozó obligát kérdéseket, és ő elmondta, hogy korábban tagja volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának, jelenleg pedig 15 évre van elítélve Oroszországban. A bevándorlási hivatalban szó nélkül rögzítették a két életrajzi adatot, arról azonban elmondása alapján nem esett szó, hogy hosszú évekig legfőbb feladata alapvetően az amerikai politikai berendezkedés gyengítése volt, s ezt washingtoni rezidensként nem kis eredménnyel végezte.
Kalugin nem mondott le orosz állampolgárságáról sem, bár elismerte, a hazalátogatás az ő helyzetében kizárt.
A 69 éves NKVD-s családban nevelkedett Oleg Kalugin számára magától értetődően vezetett az út a KGB-be, ahol a leningrádi egyetem bölcsészettudományi karának elvégzése után 1958-ban a külső felderítéssel és elhárítással foglalkozó egyes osztályon helyezkedett el. Az első időkben a rádióadásokat figyelte, mígnem később már élesben harcolhatott az imperializmus ellen. Amerikában vetették be. Először a szovjet rádió tudósítójaként dolgozott fedésben, majd a nagykövetség másod-, később első titkáraként szervezete be a szovjet titkosszolgálatnak az ügynököket. Gyümölcsöző munkájának eredményeképpen 1972-ben a szolgálat legfiatalabb tábornoka lett. Hazatérve a 80-as években a KGB külső elhárítással foglalkozó részlegét vezette, majd a szervezet leningrádi területének helyettes vezetője lett. A peresztrojka éveiben, megérezve az új idők szelét, még a szolgálat tábornokaként mind élesebben kezdte bírálni a KGB tevékenységét. A 80-as évek végén,, kilépve a szervezetből, politikai pályára lépett, népképviselő és a Demokratikus Oroszország mozgalom aktív tagja lett. A KGB-t illető állandósuló kritikáját megelégelve egy Mihail Gorbacsov vezette kollégium 1990 júniusában megfosztotta rangjától, kormánykitüntetéseitől, és a nyugdíjat is megvonta tőle. Kalugin válaszul kilépett a pártból, és a döntést bíróság előtt támadta meg, s az abban az időben szokatlan, nagy port felkavart per tovább növelte népszerűségét. Az 1991. augusztusi puccs után Jelcin viszszaadja rangját és kitüntetéseit, s megszünteti ellene az eljárását. Kalugin ekkor a titkosszolgálatot vezető Vagyim Bakatyin tanácsadója lesz. A bőbeszédű tábornok rengeteg kellemetlen percet szerez ekkor is volt kollégáinak. Elmondja például, hogy Georgij Markov bolgár disszidens londoni meggyilkolásában a KGB is közreműködött. Az akcióban részt vevő osztályt mellesleg abban az időben ő vezette. Kalugin 1995-ben ennek ellenére az Egyesült Államokba költözik, az Intercon nevű kommunikációs céggel köt szerződést, hogy az új hatalom rehabilitálta. William Colbyval, a CIA egykori vezetőjével közösen számítógépes játékot terveznek a CIA a KGB ellen címmel. Az évek múltával „aktualitását vesztő”, elfeledett „exkágébés” Putyin megválasztásakor kerül ismét a figyelem középpontjába, amikor is a sorra megjelenő „Who is Mister Putin?” típusú interjúk állandó szakértőjeként leszedi a vizet az új elnökről, és a csekisták és a bolsevizmus visszatéréséről beszél. Válaszul Putyin egy kérdés kapcsán csak annyit reagál, hogy emlékszik Kaluginra még Leningrádból, s rendkívül lusta munkatárs volt. Az extábornok volt kollégája iránti gyűlöletére jellemző, hogy a mostani nyilatkozataiban őt vádolja, amiért nem térhet haza, s megfenyegeti, hogy ősszel olyan kompromittáló dokumentummal áll elő, ami egyenesen az elnök bukásához vezet majd.
Az elmúlt évtizedben sorra jelentek meg Kalugin leleplező könyvei is, amelyeknek következtében több, a KGB-vel együttműködő ügynök is lebukott. Legalábbis ezt állítja az orosz bíróság, amely távollétében egy éve hazaárulásért jogerősen 15 évi szabadságvesztésre ítéli. Az extábornok erre optimistán reagált, mondván, ha áruló és kém lenne, akkor már régen lenne amerikai állampolgársága. Szó, ami szó, korábban a zöldkártyát is viharos gyorsasággal megkapta, s elmondása szerint négy hónappal ezelőtt benyújtott állampolgársági kérelmére is azonnal pozitívan reagáltak az amerikai hatóságok. Mint az orosz sajtó egy része fogalmaz, nem véletlenül, hiszen ez volt a jutalom, a júdási harminc ezüst a lebuktatott ügynökökért, a máig folyamatosan szolgáltatott információkért.