Bankokon múlik a termelők sorsa

Minden bizonnyal az aszályt ténylegesen elszenvedő gazdálkodók tudnák a legpontosabban megmondani, hogy mennyi állami támogatásra van szükségük, nemcsak a talpon maradáshoz, hanem a következő év újrakezdéséhez. Legalábbis ez szűrhető le az agrár-érdekképviseletek aszállyal kapcsolatos reagálásaiból. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) már korábban is azon az állásponton volt, hogy a kárt szenvedett gazdálkodóknak tényleges kiesésük felét fizesse meg az állam, a másik felét majd kigazdálkodják ők.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége főtitkára, Horváth Gábor a Népszabadságnak elmondta, hogy az idei kár nagyságrendekkel nagyobb az előző években mért kieséseknél.
Németh Imre agrárminiszter tegnap a közszolgálati televízió Nap-kelte című műsorában ismét ismertette az idei terméseredményeket és az aszály miatt melléjük rendelt összegeket. Elmondta, hogy tízmilliárd forintot fizetnek ki közvetlen aszálykártérítésként és ötvenmilliárd forintnyi kedvezményes hitelt biztosítanak a kárvallottaknak. Ellenzéki képviselők ezzel szemben folyamatosan hangoztatják, hogy csak ötmilliárdos a közvetlen kártérítés, hisz az összeg maradékát az agrártárcának kell kigazdálkodnia.
Az érdek-képviseleti vezetők szerint a matematikai huzavonánál sokkal fontosabb az a tény, hogy nem mindegyik károsult juthat hozzá a támogatáshoz. Egyrészt, mert a termelési bázis, amelyhez a kiesését viszonyítják, nagyon alacsony, másrészt, mert a bankok döntenek arról, hogy mely termelőknek folyósítják a kedvezményes hitelt.
*
Az aszálygondok hosszú távú megoldásához a jelenleginél lényegesen több állami támogatásra volna szükség, mert a vízkijuttatás költségének négyötöde jelenleg a gazdákra hárul – jelentette ki Fehér Ferenc, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének főtitkára.