Eladnák az M5-öst

Jövő év elején visszakerülhetnek az M5-ös autópálya üzemeltetési jogai a magyar államhoz, amennyiben a kormány a kivásárlás mellett dönt. Az állam egy hónapra szóló elővételi jogot kapott erre a koncesszoroktól. A régió lakói újabb tiltakozásra készülnek.

Újabb bojkottot hirdetnek a dél-alföldi régió lakosai az M5-ös autópálya elfogadhatatlanul magas tarifái miatt. Végh László országgyűlési képviselő, az M5-ös Autópályát Használók Érdekvédelmi Szövetségének vezetője elmondta: augusztus 10-e és 20-a között egyszerre 100-150 autós fizet az AKA Rt. kapuinál fémpénzzel. A dél-alföldi régióban élők többségének használhatatlan az M5-ös autópálya, a Medgyessy-kabinet pedig megállapodás helyett folyamatos engedményeket tesz az AKA Rt. francia, német és osztrák tulajdonosainak.
A tulajdonosok értékesíteni kívánják az AKA Rt-t.: a szegedi Rádió ’88 arról adott hírt, hogy jövő év elején egy hónapos elővásárlási lehetőséget biztosít az AKA Rt. a kormánynak. Amennyiben a kormány ezt elszalasztja – ami a jelenlegi gazdasági helyzetben bekövetkezhet –, információink szerint a piacon értékesítik az AKA-t, így a díjak változatlanok maradnak.
*
Az AKA Rt. átmenetileg elkerülte a csődöt, mivel a kormány beleegyezésével hozzájutott 205 millió euró, kedvező kamatozású hitelhez, a tulajdonosok számára azonban világossá vált, hogy hosszú távon ilyen díjak mellett nem lehet nyereségesen működtetni az M5-öst. Ráadásul az üzemeltetési hozzájárulást – amit az állam biztosít az adófizetők pénzéből – csak 2004-ig veheti igénybe a koncesszor. Az államnak az AKA Rt. tulajdonosai – a Bouygues, a Bau Holding, a Colas és a Strabag – jövő év elején felajánlják megvételre az M5-ös autópálya Budapest–Kiskunfélegyháza közötti szakaszát, olyan áron, amiből mindenképpen nyereséggel „szállna ki” az 1995 óta fenntartott vállalkozásból. Az államnak a koncessziós jogok megszerzéséért legalább 40-50 milliárd forintot kellene fizetnie, ezenfelül átvállalnák az AKA Rt. 190 millió eurós adósságát. Összességében az állam százmilliárd forintért jutna az M5-öshöz, ami feltétele annak, hogy a többi országos sztrádához hasonlóan bevezessék a matricát. E nélkül ugyanis az AKA Rt. – a cég 2030-ig rendelkezik a koncessziós jogokkal – csak újabb feltételekkel hajlandó némi díjcsökkentésre. Amennyiben hozzájárulna a koncesszor a matricás rendszerhez, az államnak ez évente 6-8 milliárd forintjába kerülne, ami annyit jelent, hogy az országos autópályák utáni éves bevételek felét az AKA Rt.-nek kellene kifizetni.
Bizonytalan ugyanakkor, hogy a 2004-es költségvetésben biztosítanak-e megfelelő keretet az M5-ös kivásárlására. Jövőre 270 milliárdot fordítana a kormány sztrádaépítésre – bár ez az összeg még csak a tervekben létezik –, ebből fizetnék ki a 2003-as tartozásokat a kivitelezők felé, a fennmaradó forrásokat pedig kilenc autópálya-szakasz építésére költenék. Abban az esetben viszont, ha a kormány az M5-ös kivásárlása mellett dönt, nem jut pénz a tervezett új szakaszokra, így biztos nem készül el 2006-ig az ígéretekben szereplő 420 kilométer hosszú gyorsforgalmi út. Amennyiben az állam nem használja ki jövő évben az elővásárlási lehetőséget, a francia–német–osztrák tulajdonosok piaci körülmények között értékesítik az M5-öst. Információink szerint a tulajdonosi körön belül adnák el a koncessziós jogokat. Piaci értékesítés során a díjak nem vagy csak alig változnak, így továbbra is Európa legdrágább sztrádáját vehetik majd igénybe az autósok.
Ismeretes: a koncessziós szerződést 1994 májusában kötötték, amelyet a Horn-kormány alatt két alkalommal módosítottak, így az AKA Rt. kizárólagos helyzetbe került: többek között 1995-ben döntöttek a koncesszor veszteségeit finanszírozó állami üzemeltetési hozzájárulásról, továbbá arról, hogy a korábban megépült szakaszokat is bevonták a díjfizetőrendszerbe. A hátrányos helyzetű régiók felzárkózását több éve lassítják ezek a körülmények, a fejlődést elősegítő gyorsforgalmi utat azok nem tudják igénybe venni, akiknek eredetileg épült.