Hátra a menetrendben

A palesztinok panaszkodtak, hogy a hétfőn közzétett, mindössze 352 nevet tartalmazó listán sok olyan rab szerepel, akinek amúgy is hamarosan letelt volna a büntetése, míg a többi szabaduló köztörvényes bűnöző, illetve (vádemelés és ítélet nélkül fogva tartott) „közigazgatási őrizetes”. Izraeli tisztségviselők korábban 540 palesztin kiengedéséről beszéltek. A módosított listán végül 339 név szerepel, s Izrael megígérte, ezenfelül még 99 palesztin is szabadulhat a későbbiekben. A palesztinok követelik, hogy Izrael engedje ki azokat is, akik évek óta börtöneiben sínylődnek, s a fegyveresek tűzszünetéért úgy vélik, mind a hatezer fogolynak szabadulnia kellene.
A fogolyügy elsőrendű a palesztin fél és Abbász számára – akinek növelhetné népszerűségét –, bár a Bir Zeit egyetem kimutatása szerint Abbász a palesztinok többsége szerint jól végzi munkáját. A palesztinok azt akarják, hogy Izrael engedje el mind a hatezer palesztin foglyát, cserében a június végén hirdetett fegyvernyugvásért. Izrael elutasítja olyan palesztinok elengedését, akik izraeliek elleni támadásokban vettek részt.
*
A bejelentés után nem sokkal őrizetbe vett az izraeli hadsereg 34 külföldi békeaktivistát, akik megpróbálták megakadályozni az Izraelt a Jordán folyó nyugati partvidékétől elválasztó biztonsági kerítés egy szakaszának megépítését – jelentette be a Nemzetközi Szolidaritási Mozgalom nevű szervezet.
Palesztin részről korábban hevesen bírálták a fal felépítését, amely helyenként két kilométer mélyen nyúlik be a palesztin területre. Izraeli álláspont szerint a falépítés olyan védelmi intézkedés, amelynek célja megakadályozni terroristák beszivárgását izraeli területre. Washington azonban nem nézi jó szemmel az építkezést, ezt jelzi az is, hogy az ígért hitelek folyósításának befagyasztását mérlegeli Izraellel szemben.
„A kerítés építésének ügye tényleges kérdéseket vet fel, és olyan módozatról tárgyalunk, amelyen keresztül kézzelfoghatóan kifejezhetjük aggályainkat” – mondta az AFP-nek egy amerikai tisztviselő, aki szerint döntés legkorábban szeptemberben várható. „Egy országnak joga van kerítést felhúzni, ha szükségesnek tartja” – mondta Colin Powell amerikai külügyminiszter az arab nyelvű Saa rádióban. Az izraeli kerítés esetében azonban aggodalmat kelt, hogy a létesítmény jogtalanul mások területén halad át, és oly módon épülne fel, hogy még inkább megnehezíti az előrelépést a béketervben, ami problémát jelent Washingtonnak – szögezte le Powell. A Reuters értesülése szerint egyébként az amerikai kormány huszonhatmillió dollárt készül a palesztinok rendelkezésére bocsátani a ciszjordániai és gázai övezeti menekültek támogatására.
Basszám Abú Seríf, a Londonban megjelenő as-Sark al-Avszat című napilap munkatársa szerint nem jelentene problémát a palesztinok és Izrael között épülő biztonsági betonfal felépítése, ha az az 1967. szeptember 4-i határvonalon épülne, és nem a palesztin területeken húzódna. Ennek kifejezetten örülnének a palesztinok, hiszen a ’67-es határvonalon épülő fallal a palesztin állam valódi politikai határait lehetne létrehozni, vélte az arab napilap szerzője. Szerinte az amerikai vezetés nem szeretné meghiúsítani az útitervet, és nem kíván asszisztálni Izraelnek a béketerv tönkretételében.