MI A MAGYAR?

Talált csontvázak
6851 fk. eln. számu utasítás 1883.
A fővárosi tanács 55133/1883. számu határozata alapján Dr. Török Aurél, egyetemi nyilvános rendes tanárnak megengedtetett, hogy a főváros területén ugy az építkezések és a földmunkálatoknál, valamint a felhagyott temetőrészek megnyitásánál, a mennyiben az érdekelt felek nem jelentkeznének, a felszinre kerülő emberi csontvázak és egyes csontokat saját költségén az antropologiai intézetbe szállíttathassa s azok az egyetemi muzeum számára átengedtetnek.
A fővárosi tanács eme határozatáról a ker. kapitányságok oly meghagyással tudósíttatnak, hogy a kerületben esetleg előjövő emberi csontok kiásásáról, illetve feltalálásáról a főkapitányságot haladéktalanul értesítse, hogy a nevezett Dr. Török Aurél tanár azok elszállítása végett megkereshető legyen.
Budapesten, 1883. évi deczember hó 22-én
Thais Elek s. k. főkapitány

Mongolfier léghajók föleresztése
24564. fk. I. 1894. rendelet
A kültelkeken levő vendéglő tulajdonosai üzleti reclam czéljából papírból készült, Mongolfier-féle szerkezetű oly léggömböket szoktak fölereszteni, melyeknek légtartalma a gömbök toroknyílásaiban alkalmazott és szeszel telített kanóczok meggyujtása által melegíttetik fel.
Ezen léggömbök, melyek a szél által mindenféle irányban elvitetnek, tapasztalás szerint már csekély magasságban meggyuladnak és ez által igen könnyen tüzveszélyt okozhatnak.
Az ebből származó veszély megelőzése czéljából az 1881. évi XXI. t.-cz. 8. §-ában gyökerező jogomnál fogva ezennel a fő- és székvárosi rendőrség egész területén ilyen Mongolfier-féle léggömböknek bármily czélból való föleresztését ezennel eltiltom, s az ezen tilalom áthágását 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, illetve az ezen összegnek megfelelő 5 napi elzárással büntethető kihágásnak nyilvánitom.
Ezen rendeletem közhirré tétele után azonnal életbe lép s további intézkedésig érvényben marad.
Budapesten, 1894. julius hó 18-án.
Dr. Sélley Sándor min. oszt. tan., főkapitány

Szabad Dunában való fürdés
2420. sz. fk. kih. 1895. rendelet
Tapasztalás szerint a szabad Dunában való fürdés folytán évente több ember vesziti életét. Tekintettel arra, hogy a székes főváros területén átfolyó Duna medre, illetve vizének mélysége a legtöbb helyen a nagy közönség előtt ismeretlen s annak fenéktalaja időközönkint is változást szenved, minek folytán az uszni nem tudók, de sőt a gyengébb uszók élete is nem csak az ujonnan keletkező örvények és mélyedések, hanem a folyam-áram sebessége miatt is veszélynek van kitéve; tekintettel továbbá arra, hogy a szabad Dunában való fürdés következtében elveszettek legnagyobb számát serdülő korban lévő tanulók és iparos tanonczok képezik, kik cselekményük esetleges következményeinek s az őket környező veszélyeknek belátására elegendő képességgel nem bírnak; tekintettel végül arra, hogy a székes főváros területén áthaladó Dunán a székes főváros által felállított ingyenes dunai fürdők állanak a szegényebb sorsu fürdőzők rendelkezésére: ezeknél fogva az 1881: XXI. t.-cz. 8. §-ában foglalt jogom és kötelességemnél fogva a székes főváros egész területén áthaladó szabad Dunában való fürdést egyáltalán eltiltom.
Ezen rendeletem, folyó 1895. évi május hó 1-én lép hatályba és érvényét mindaddig megtartja, mig e tárgyban a székes főváros közgyülése szabályrendeletet nem alkot, – s az ellene vétők az illetékes ker. kapitányságok által 50 frtig terjedhető s a széles főváros szegényalapja javára forditandó pénzbüntetéssel, nem fizethetés esetén az 1879: XL. t.-cz. 22. §. alapján átváltoztatandó 5 napig terjedhető elzárással fognak büntettetni.
Felkéretnek különösen a szülők, gyámok, gondnokok, felügyelők, s a székes főváros elemi és közép iskoláinak igazgatói, miszerint gyermekeiket, gyámoltjaikat, gondnokoltjaikat s a felügyeletök alatt álló egyéneket, végül az iskolákat látogató tanulókat ezen rendeletemről szigoru miheztartás végett tanitsák ki.
Budapest, 1895. április 17-én.
Dr. Sélley Sándor min. oszt. tan., főkapitány.
(Részletek a Rendőri eljárás körébe vágó újabb rendeletek és utasítások gyűjteménye [1897] című kötetből)