Román ellenzéki szövetség?

Enyhén és folyamatosan csökkenő, de még mindig igen magas támogatottságot tudhat magáénak a Romániában hatalmon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD), amikor még nem dőlt el, hogy a parlamenti választásokat jövő ősszel vagy 2005 tavaszán tartják-e meg.

Ha most lennének az általános választások, a 2000 végén kormányra került formáció a hónap első hetében végzett legutóbbi országos közvélemény-kutatás alapján a voksok 43 százalékát szerezné meg, s ez nagyjából egyenlő azzal, amit a másik három román parlamenti párt együttesen kapna.
A lassan, de konstansan javuló Nemzeti Liberális Párt (PNL) a felmérés szerint 18, a szélsőséges Nagy-Románia Párt (PRM) 16, illetve a Demokrata Párt (PD) 10 százalékot szerezne, míg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hatot.
Mivel a PRM-mel az integrációs erőfeszítések miatt senki nem szövetkezne, az esetleges politikai hatalomváltásra csak a PNL és a DP összefogása adhatna – egyelőre elméletinek tűnő – lehetőséget. A friss közvélemény-kutatást különben a szabadelvűek rendelték, és a befolyásos Adevarul című országos napilap értesülése szerint azt is felmérték, hogy a PNL–PD szövetség 26 százalékot kapna (ezt a részletet amúgy nem hozták nyilvánosságra). Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a megkérdezettek 35 százaléka azt közölte: nem akar szavazni, illetve még nem tudja, hogy melyik pártra voksolna. A PNL és a PD egy ideje tárgyal arról, hogy milyen módon tudnának együttműködni a PSD leváltása érdekében, de még nem jutottak eredményre.
A két pártban sokan tartanak attól, hogy a szavazópolgárok a választási szövetségüket azonosítanák a fölöttébb gyenge teljesítményt nyújtott, 1996 és 2000 között hatalmon volt koalícióval, amelyet amúgy nem ezek az alakulatok, hanem az immár a parlamentben sem szereplő Parasztpárt (PNTCD) vezetett, s amelyben részt vett az RMDSZ is.
A szabadelvűek emellett azért is aggódnak, mert a DP nem „nő” a közvélemény-kutatásokban, az alakulat elnöke, Traian Basescu bukaresti főpolgármester pedig immár totális – és kiszámíthatatlan kimenetelű – háborút vív mind a PSD-elnök-kormányfő Adrian Nastaséval, mind a balos alakulatot 1990 óta folyamatosan „fémjelző” Ion Iliescu államfővel. Legutóbb a korrupcióellenes ügyészség indított nyomozást Basescu ellen a román flotta egy részének a kilencvenes évek elején lebonyolított privatizációja miatt, amikor a mostani vádlott szállításügyi miniszter volt. Az érintett válaszában, nyílt levélben azzal vádolta meg Iliescut, hogy politikai célokra használja fel az igazságszolgáltatást, s hogy legutóbbi választási kampányához lopott pénzeket használt fel.
A PSD mindenképpen a legnagyobb parlamenti párt marad az általános választások után is, és egy választási koalíciónak is nagyon nehéz lesz megszorítania. Az RMDSZ, amelyik az elmúlt három évben parlamenti támogatást nyújtott a kormánypártnak, egyetlen alakulattal sem fog preelektorális szövetséget kötni, de – ha Nastase alakulatának szüksége lesz rá – folytathatja a PSD-vel a jelenlegi gyakorlatot.