Tisztelt Szerkesztőség!

Hazugság, igazság, erkölcs, tisztesség

Lapjuk 2003. július 11-i számában Locsmándi Miklós Az üvegzseb esete a sánta kutyával című figyelemre méltó írásában elemezte azokat az időszerű kérdéseket, amelyeket mielőbb meg kell oldanunk, mert nélküle nem boldogulhatunk. Felvetései, elemzései a szilárd alapozás igényével fogalmazódtak. Köszönet érte.
Úgy tűnik, hiányzik törvényeinkből, főleg azok preambulumából azoknak a magatartásformáknak a rögzítése, amely a címben jelzettek pozitív vonásait rögzíti. Jogászok ugyan állítják, hogy mind a polgári, mind a büntetőtörvényben találhatók ilyen utalások. Az élet gyakorlata mégis – események sorozatán keresztül – ennek ellenkezőjéről tanúskodik. Az egyszerű füllentéstől a sorozatosan és folyékonyan, szemrebbenés nélkül elkövetett megtévesztő és helytelen hazug állításokig vezet az út. Ezzel szemben az igazság a valóságosan átélt, a tények összefüggését, a valóságot híven tükröző megnyilvánulás és magatartás. Öszszességében a becsületes, a feddhetetlen, a közösségi érdek igazi (valódi) képviselete sorolható ide. A szavak értelmének kiforgatása és annak immár elterjedt gyakorlata az erkölcsi nevelés évtizedeken át tartó hiányával alakulhatott ki. A közjót megteremteni azonban és ezzel az egyén előrehaladását is előmozdítani minden jóérzésű ember sajátja. A dolgok rendjét a személyek rendjének szükséges alávetni, és nem fordítva. Ennek a rendnek az alapja az igazság.
A szabadság jelszava és keretei között mintha áradatként zúdult volna ránk a manipulált, a mindenkin átgázoló, a sikeres embert előtérbe állító elméletek és gyakorlat sora. A sikeresség azonban csak akkor és úgy igazi, ha közben az írott és íratlan erkölcsi normákat alkalmazva, betartva és betartatva valós értéken alapul. Josef Kirschner A manipuláció művészete című munkájában írja, hogy „aki megtanulja alkalmazni a manipuláció játékszabályait, az képes lesz kibontakoztatni képességeit és megvalósítani elképzeléseit”. Művében részletesen leírja és tanítja a manipuláció nyolc szabályát. A manipuláció szerényebb formái bizonyos értelemben az emberi együttélés természetes velejárói, de a különböző küszöbök átlépésére szükséges fokozatosan ügyelni. Kirschnernél sem találhatók meg azok a határok, fékek, amelyek az érdekérvényesítésben nélkülözhetetlenek. A történeti egyházak saját tagjaik számára külön-külön megfogalmazták ezeket a követelményeket. Az átalakulás és a demokratikus berendezkedés kezdetén elmaradt ennek átfogó írott és íratlan szabályozása. Ezért aztán szokás mondani: elszabadult a pokol. E jelenséggel egyre többet kellene foglalkozni, mert hiánya üresjáratokat, felesleges erőfeszítéseket és ami a legnagyobb kár, újabb manipulációkat zúdít a társadalomra. A társadalom nem élhet választási ciklusonként fordulatot jelentő magatartásnormák szerint.
Aligha várhatunk arra, hogy mindig mindent felülről vezényelve, megmondva vagy előírva hajtunk végre, mit észleljünk vagy fogadjunk el. A szélesebb körű tájékozódáshoz, az igazság valós értékei értékeléséhez 4-6 sajtótermék rendszeres tanulmányozása szükséges. Ezekből valóban összeállítható egy értelmes szintézis. Vajon valóban ezt kell-e tennünk? Megvesztegetések, az emberek nézeteinek megvásárlása, befolyása egyaránt előfordul. A jelenségek hátterének elemzése, a tényfeltárás hiánya nagy energiákat köt le. A tettek és cselekedetek következményeit nélkülözhetetlen feltárni és a tanulságokat levonni. A hírközlésnek a közjót kell szolgálnia, mert a társadalomnak joga, hogy az igazság, a szabadság, az igazságosság és a szolidaritás alapján tájékoztassák. Minden, az igazságossággal és az igazsággal szemben elkövetett cselekedet jóvátételre tarthat számot.
A történelem során elkövetett, megerőszakolt tettek, jelenségek helyreállítása, a következmények és következtetések levonása aligha kerülhetők ki. Az idősebb korosztályok feladata és egyben kötelessége is, hogy ebben a tényfeltárásban közreműködjenek. Gyorsítsák a folyamat igaz érvényesülését. A fiatalság a maga lendületével, tisztánlátásával, érintetlenségével, következetes logikájával, a fogalmak tartalmával és megkülönböztetésével többségében már helyesen tud élni, gondolkodni.
Locsmándi Miklós írása bizonyára másokat is továbbgondolásra késztetett, és reményeim szerint a hazai sajtó is szélesebb körben alkalmazza majd a történelmi események és tények valósághű közreadását.
Horváth Béla
Miskolc

Egyre nagyobb a ködösítés K&H-ügyben

A K&H-brókerbotrány ügyében a gyanúsítgatásban egy televíziós műsorban és egy reggeli rádióinterjúban éppen Medgyessy miniszterelnök tette fel a pontot az i-re, amikor is egyértelműen megfenyegette a számára nyilvánvalóan veszélyt jelentő PSZÁF-ot, illetve annak vezetőjét. A régi bevált módszer szerint legjobb védekezés a támadás. Feltűnő, hogy az SZDSZ, amely egyébként mindig egy húron pendül a szocialistákkal, most feltűnően hallgat, jelezve: én mosom kezeimet.
Szerintem Kulcsár Attila csak kellék volt a pénzéhes politikai elit kezében. Most, hogy ugyancsak veszélyes lett számukra, sok választás nincs. Vagy: a) beláthatatlan ideig jegelik, „konzerválják” Bécsben, illetve: b) elteszik láb alól, ügyesen öngyilkosságnak álcázva az ügyet.
Hiszen a média által megszellőztetett szálak alapján ugyancsak feltűnő, hogy például rendőrségünk kezei közül szinte szándékosan siklott át a bécsi rendőrség kezeibe a „megélhetési” bűnöző. Az a bűnöző, aki esélyegyenlőségi miniszter nélkül is ugyancsak kivételezett esélyt kapott minden megalapozott tudás és diploma nélkül a befogadó hazai pénzügyi társadalomban.
Nem szorul a PSZÁF hozzá nem értő polgárok védelmére, de felvetődik a kérdés: ha Kulcsár precíz, kettős nyilvántartást vezetett kifizetéseiről, a bank könyveiben ezek szerint más adatok (melyek helyesnek tűntek) jelentek meg, amelytől a valóságos adatok ugyancsak eltérhettek, Medgyessy úr mint pénzügyi szakember azt várta volna-e el a PSZÁF-tól, hogy a bank több ezer ügyfelét keresse fel otthon, kutakodván a pontos adat után? Véleményünk szerint a PSZÁF nyomon volt az igen szövevényes ügyben, de végleges bizonyítékok hiányában vagy azokból minél többet akarván begyűjteni, nem robbantotta ki eddig az ügyet. A VIP-listákon megjelent szocialista nevek ellen ugyancsak kevesen emeltek kifogást. (Lapítanak.) Többeket felháborít az is, hogy a Lendvai Ildikóhoz közel álló Friderikusz milyen engedéllyel vehetett fel riportot Kulcsárral. Szerintünk így mindenképpen cinkosaitól, Friderikuszon keresztül, burkolt üzenetet kaphatott a „bróker”. Az is feltűnő, hogy a média olyan sok különféle szálat dob be, amellyel tévútra kívánja terelni a közvélemény figyelmét. Sokak szerint a Britton cég mögött könnyen Medgyessy, Draskovics, Erős János és Mudura urak állhatnak. Az állítólagos arab személyek, akik csak hatmilliárdot készpénzben vettek fel, könnyen elvezethetnek Romániába. A Fidesznek és a polgári erőknek most teljes erőbedobással – anyagiakat sem kímélve – ki kellene deríteni az off-shore cégek mögött álló személyek kilétét, akik csakis hazaiak lehetnek, döntő többségben.
Feltűnő továbbá, hogy Medgyessy éppen akkor ment (már megint) szabadságra, amikor Kulcsár ügye kipattant. Mintha külföldön szándékozott volna bizonyos dolgokat elsimítani…
Tiefenbach Lászlóné
Budapest
*
Olvasom a sajtóban: „… nyomoznak Szász Károly megverése ügyében is. Lapértesülések szerint elképzelhető, hogy nem előre megszervezett támadás, hanem egy spontán utcai verekedés során sérült meg az elnök. Az utcai csetepatéra azután kerülhetett sor, hogy Szász autója előtt elesett egy biciklis. Ezután egy arra kocogó férfi a kerékpáros segítségére sietett, majd összeszólalkozott Szásszal és megverte.”
Miután az önmegveretés tétele, amivel a kormányoldal eleddig próbálkozott, nem jött be, ezúttal az iménti szöveget akarják elhitetni az emberekkel.
Ezzel aztán tényleg bolondnak nézik a választópolgárt.
Varanka Borbála
Budapest

Elég volt a rágalmakból!

Ismét álságos és aljas módszerhez folyamodnak az MSZP– SZDSZ-koalíció és a kormány szócsövei (napilapok, hetilapok, folyóiratok, közszolgálati és kereskedelmi tévéműsorok szép számmal). Emlékezzünk csak, a választások idején a polgári kormányra és annak minden eredményére összehordott mocsokra, hazugságra, személyükben és családjukon keresztül megrágalmazott, hírbe hozott vezetőkre. A „siker” akkor nem maradt el, az emberek szívében elültetett gyűlölet és irigység, nagy nehezen, de meghozta az MSZP– SZDSZ győzelmét. Azóta eltelt több mint egy év, a legtöbb vádról beigazolódott, hogy alaptalan hazugság, rágalom volt. A LOP STOP! táblák elvesztek, pedig most kéne velük masírozniuk Kunczééknak, az ország helyzete pedig egyre csak romlik, nem is beszélve a bérből-fizetésből élőkről, a gyermekeket nevelőkről, a mezőgazdasági dolgozókról és a nyugdíjasokról. De a kialakult gazdasági válságról, a drámai közállapotokról ki tehet?
Hát persze, hogy a Fidesz. Most ismét az egyszer már bevált gyűlöletrecept íródik, úton-útfélen azt hangoztatják, hogy az előző kormány hibás gazdaságpolitikája az oka a mostani gyászos állapotnak. Csak remélni tudom, hogy még egyszer nem lehet az embereket az orruknál fogva megvezetni. Ugyanis az állástalan pedagógus emlékezni fog, hogy az Orbán-kormány idejében tanított, a munkanélküli, hogy volt munkája, a nyugdíjas, hogy emelték a nyugdíját, és ki tudta váltani gyógyszereit.
A baloldali kormány még mindig nem vette észre, egy éve már hatalmon van. Hozzáértő embereket kellene alkalmaznia, s nem a Kulcsár Attila-félékkel bratyizni, saját bankszámlát hizlalni. Elég tehát a hátrafelé mutogatásból! Ha a Fidesz rosszul csinálta, mutassák meg, hogyan kell jobban! És ideje lenne kirúgni Ron Werbert, mert nem szorulunk rá minden aljasságra.
Dr. Zsédelyné László Ildikó
Monor

A Matáv furcsa eljárása

Az Axelero Rt. – amely a Matáv-csoport tagja – számlájának hátlapján van egy ügyfélszolgálati szám, amely helyi tarifáért hívható. Számlával kapcsolatos problémám volt, így felhívtam. Automata vette fel, és elmondta az aktuális akciós ajánlataikat körülbelül öt perc alatt. Utána választhattam menüt, itt további körülbelül öt-tíz percig hallgattam a számlával kapcsolatos információkat, utána választhattam az ügyintézőhöz való kapcsolást – aki öt perc után sem vette fel. Magyarul: kénytelen vagyok a saját pénzemen a Matáv hasznára körülbelül öt-tíz percig olyan szöveget hallgatni, ami nem érdekel, mert előbb nem juthatok ügyintézőhöz. Hab a tortán, hogy ezek után még csak fel sem veszik a telefont. Felhívtam a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget, hogy panaszt tegyek: ők a Hírközlési Felügyelethez irányítottak, akik a Versenyhivatalhoz küldtek. Egyöntetűen azt mondták, hogy nyugodtan tegyek panaszt, de az ügy nem rájuk tartozik. Vagyis a Matáv nyugodtan megteheti azt, hogy ügyfélszolgálat címszó alatt a saját bevételét növeli úgy, hogy a fogyasztó tehetetlen, mert rákényszerítik arra, hogy használja a telefonvonalat és olyan szövegeket hallgasson, ami nem érdekli és érdemben nem tudja az ügyét elintézni.
Mészáros Sándorné, Budapest
***
A. E. (Budapest): Hatalmas kedvezményre szánta el magát kormányunk: ősztől minden kiskorúnak ingyenes balesetbiztosítást ad. A kormányszóvivő szerint ez azért jó, mert a szülőknek ezentúl nem kell minden gyerek után külön kifizetniük a biztosítást, a kormány ezt megteszi helyettük. Mint kisgyermekes anyának, támadt néhány nyomasztó gondolatom ezzel kapcsolatban. Először is: ez a biztosítás eddig nem volt kötelező, a szülő eldönthette, hogy szüksége van-e rá. Másodszor: nem találom kecsegtető ajánlatnak, hogy gyermekem esetleges csonttörése esetén néhány ezer forintot zsebre tehetek. A baleseti halál vagy tartós rokkantság után járó összeg felemlegetése meg csak arra jó, hogy egy anya gyomra görcsbe ránduljon. Az már csak hab a tortán, hogy a külföldi tulajdonban álló biztosítótársaságokat gazdagítja a kormány adománya, amiért állítólag hálásnak kell lennünk. Köszönöm szépen, de én nem kérek belőle.
*
Kovács Mária (Budapest): Volt nekünk egy nemzetközileg elismert tengernagy kormányzónk, tenger nélkül. Most van egy tengerpartunk, a Budapest plázs, nemcsak tenger, de fürdési lehetőség nélkül, mivel a Duna erre itt sem alkalmas. Marad a homok, heverészés céljára, néhány, ládában kókadozó, nyeszlett pálma és árnyékot (legalábbis délben) nem adó napernyő alatt. Olyan csóró az egész. Mint látvány is. Kellett ez nekünk? (Mondjam: mennyi lélegeztetőgépet lehetett volna venni belőle?!) Van egy apró bekerített rész, ami egy fokkal elegánsabb, de ott rengetegen zsúfolódnak össze 600 Ft-ért bérelt nyugágyaikon. Övék, gondolom, az első osztály. Nem tudom, miért, a Titanicot juttatták az eszembe. Egy ötlet a főpolgármester részére. Sokkal érdekesebb lenne, ha karácsony táján a Kossuth téren, a Parlament előtt csinálnák meg ugyanezt, és most a plázs helyett a rakparton egy korcsolyapályát hoznának létre. Nem?
*
Dezső Ilona (Szeged): Hová tűntek az úgynevezett utógondozást is ellátó, szakképzett asszisztensnők, akik szükség esetén egy injekciót is be tudnak adni az otthon lábadozó betegnek? Július 8-án műtöttek, 18-án hazaengedtek, és a „Ki fog a továbbiakban ellátni?” kérdésemre közölték, egy rokon vagy ismerős, vagy a szomszéd is megteszi. Ezt a körzeti orvossal közöltem, aki akkor, 23-án kijött hozzám. Azóta sem találkoztunk. Itt nem arról beszélek, hogy ki hozzon fél kiló kenyeret, hanem azokat a körzeti nővéreket hiányolom, akik a nagyobb műtétek után a szakmai ellenőrzést is el tudják látni, akitől tanácsot tudok kérni, aki értesíti az illetékes orvost, ha valóban szükséges. Aki ránéz a betegre, stb. Kétlem, hogy sok nyugdíjas megengedheti magának a felfogadott ápolót, aki naponta injekcióval segíthetne. A jelenlegi úgynevezett ápolásnak semmi köze a háziorvos fogalmához. Ez nem az. Most már csak a pénz határozza meg az ellátást. És mi lesz, ha a kórházakat elkezdik privatizálni?
*
Rádics József (Mohács): Bársony András külügyi államtitkár a kettős állampolgárság ügyében hivatkozik az EU-ra meg a nemzetközi szerződésre. A legsúlyosabb kijelentése: a délvidéki magyarok egy nemzetközi szerződés alapján veszítették el magyar állampolgárságukat, mert mi a világháborúban a rossz oldalon álltunk. Ezzel a kijelentéssel két hiba is van: 1. Úgy tűnik, államtitkár úr nem tud különbséget tenni a szerződés és a diktátum jogi kategóriája (tartalma) között (Trianon). Mi az, hogy rossz oldal? Az Antant volt a jó oldal? Vagy csak a győztes? De ha még meg is állná a helyét megállapítása, az még akkor sem igazolhatná a győztesek gyalázatos döntését Magyarországgal szemben, mert nem Magyarország kezdte a háborút (éppenhogy leginkább ellenezte), és akik abban a főszerepet vitték, azok kevésbé bűnhődtek, mint mi. 2. Szemtelenség, hogy ezt egy magyarországi államtitkár a határon túli magyarság képébe vághatja ország-világ nagy nyilvánossága előtt. Trianon miatt nem bűnhődhetnek ma élő nemzettársaink.