Tőzsdére a spórolt pénzt

Növekedni kellene a háztartások megtakarítási hajlandóságának, korszerűbb pénzügyi viselkedési minták átvétele lenne indokolt – mondta Bod Péter Ákos egyetemi tanár tegnap a Budapesti Értéktőzsdén tartott előadásában.

Reálértékben csökkent a hazai háztartások megtakarításainak értéke az idei első fél évben. Ez akkor is aggasztó, ha csak átmeneti a csökkenés – állapította meg Bod Péter Ákos. Mivel sem a kormánytól, sem a vállalkozói szektortól nem várható, hogy nettó megtakarító legyen, ezért a háztartásoknak kellene nagyobb mértékben takarékoskodniuk. A fejlett pénzügyi kultúrájú országok gyakorlatához képest Magyarországon meglepően alacsony a megtakarítási hajlandóság, s a megtakarítások struktúrája sem tekinthető korszerűnek. Amíg idehaza a lakosság jellemzően készpénzben és bankbetétben tartja a pénzét, addig a fejlett országokban átlagosan a félretett pénz harminc százaléka tőzsdei részvényekben fekszik, de nem ritka az ötvenszázalékos arány sem. Mindaddig, amíg a lakosság megtakarítási hajlandósága nem erősödik, a külföldi tőkének kell pótolnia ezt a forrást.
A tőzsde számára a hazai magánbefektetők jelenlétének erősödése kívánatos lenne, hiszen a lakossági befektetőkre jellemző, hogy hosszabb távra kötik le a pénzüket, míg az intézményi befektetők gyors vételekkel és eladásokkal reagálnak a piac változásaira, növelve az árfolyamok volatilitását, míg az erőteljesebb magánbefektetői jelenlét csillapíthatná ezt a hatást.
Bod Péter Ákos emlékeztetett az államháztartás hiányának tavalyi rekordnagyságára, s elmondta, hogy az idén is öt százalék körüli GDP-arányos deficit várható. Prognózisa szerint a következő években a hiány mértékét radikálisan kellene csökkenteni, s a gazdaság felpörgetéséhez nem lesz elégséges az EU-csatlakozás kritériumaként meghatározott háromszázalékos hiány elérése, hanem szufficites költségvetésre lenne szükség.