Tavaly 301 milliárd forint forgalmat ért el a csomagolóipar, szemben a 2001. évi 268 milliárddal. Idén pedig közel tízszázalékos növekedéssel számolunk – mondta lapunknak Kertész Béla, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára. A cégek 5–10 százalék közötti profitot tudnak elérni. Az iparágban a nagy termelékenységű gépek miatt 30-40 ezer ember dolgozik. Hozzátette: az elmúlt években a csomagolóeszköz-gyártás jelentős része a multik kezébe került, s az idetelepülők többnyire nem zöldmezős beruházásokat hajtottak végre, hanem felvásárolták a hazai nagyvállalatokat, gyakran piacszerzési céllal. Volt olyan befektető, aki két év után tovább is állt. A magyar nagyvállalatok feldarabolódtak, s csupán középméretű cégek maradtak meg. Utóbbiak évente egy-négy milliárdos termelési értéket realizálnak. A főtitkár szerint most jött el az iparág ideje, hiszen a csomagolás a piacgazdaság követelménye, az eladhatóság egyik legfontosabb feltétele. A szép csomagolásban akár még a gyengébb termék is gazdára talál. A szakember szerint a hazai termékek jelentős része világszínvonalú. Kertész Béla kiemelte, hogy a csomagolóipari szakemberek iránt fokozatosan növekvő kereslet mutatkozik. Véleménye szerint komolyabb termelő nagyvállalat ilyen végzettségű munkatárs nélkül nem lehet versenyképes.
Csomagolóanyagok hallatán sokaknak a környezetvédelem jut eszébe. A főtitkár szerint a multik betartják a környezetvédelmi szabályokat, s gondok inkább a kisebb vállalkozásokkal vannak. Példaként ismertette: előfordul, hogy a veszélyes anyagok szállítását szabályozó rendeleteket áthágják a cégek, s nem a megfelelő csomagolásban szállítják a termékeket.
A szakma nagy kihívása a szelektív hulladékgyűjtés. Kertész Béla kiemelte: ma már előírás – bár az önkormányzati törvényben nincs benne –, hogy a helyhatóságok elrendelhetik a szelektív hulladékgyűjtést. Ehhez azonban plusz anyagi források szükségesek, mert a szemétgyűjtés ezen módja lényegesen drágább a hagyományosnál. A gyártók a feladat koordinálása érdekében létrehozták az Öko-Pannon Hulladékhasznosítási Kht.-t. A gyártók díjat fizetnek a kht.-nak, hogy az szerződni tudjon az önkormányzatokkal, s hozzájárul a gyűjtési többletköltségek növekedéséhez. Az ugyanis nem járható út, hogy a cégek külön-külön gyűjtsék a hulladékot az ország valamennyi településén.
A vállalatoknak a kibocsátott csomagolóanyag-mennyiség után termékdíjat kell fizetni. Kertész Béla hangsúlyozta, hogy a díjfizetés alól csak akkor lehet mentesülni, ha a cég gondoskodik a hulladék visszagyűjtéséről. Idén egy adott cég által kibocsátott csomagolóanyag-mennyiség 40, míg 2005-re már ötven százalékát kell újrahasznosítani. Ez azt jelenti, hogy ha egy cég 100 tonna PET-palackot gyárt egy évben, akkor idén 40 tonnát kell újból hasznosítani. Ez nemcsak granulálást követő újrafeldolgozást jelent, hiszen hasznosításnak számít az elégetés is, amikor energiát termelnek belőle.
A főtitkár aláhúzta: a 2005. évi 50 százalékos arány igen magas, bár az EU-ban ezt a normát már 2001-ben teljesíteni kellett. Azt azonban nem tudni, hogy mi lesz a következő kvóta – emelte ki a főtitkár, majd ismertette: információik szerint 2008-ban már 65 százalék lesz a követelmény. Ez nehezen teljesíthető, bár Észak-Európában értek már el 90 százalékot is egyes csomagolóanyagokból. Kertész Béla szerint a hasznosítás harmadik módja a komposztálás lehet. Érdekesség, hogy ma már van olyan műanyag, amely – megfelelő körülmények között – komposztálható.
Komoly viták zajlanak, hogy a környezet védelme érdekében a betétdíjas vagy az „eldobható” palack a jobb megoldás. Kertész Béla kiemelte: vannak olyan vélemények, hogy nagyobb távolságok esetén nem érdemes visszaváltható palackkal foglalkozni, s inkább az eldobhatót preferálják, de fontos követelmény, hogy utóbbit össze is gyűjtsék a vállalatok. Németországban a közelmúltban minden palack betétdíjas lett, s a vevők csak a vásárlás helyén válthatták vissza a terméket. Az elképzelés befulladt, s óriási káosz alakult ki. A kis üzletek nem tudták raktározni a göngyöleget, az utazók pedig más településen nem tudták visszaváltani palackjaikat. A kereskedelem szinte már nem is hajlandó tartani ezeket a termékeket. Megoldás lehetne a visszaváltó automata, ám ebből legalább nyolcvanezer darabra lenne szükség.
Az iparágat idehaza érintő problémákról Kertész Béla elmondta: szövetségük tárgyalásokat folytat a szakminisztériumokkal, mert a szakma számára elfogadhatatlan, hogy jövő évtől azoknak is meg kell fizetni a 20 százalékos termékdíjat, akik teljesítik a hasznosítási arányokat. A főtitkár ismertette: a díj csak annyiban csökkenhet, amennyiben a cég a 40 százalékos limit felett teljesít. Vagyis, ha valaki 55 százalékos újrahasznosítást produkálna, akkor is 15 százalék adót kellene fizetnie. A főtitkár szerint: nem szabad az iparágat lehetetlen követelmények elé állítani. Ráadásul a termékdíjakból évente eddig az állam 5-6 milliárdot szedett be, s a tervezett adónöveléssel is bevétele 6-7 milliárd lehet. Más, érintett szakemberek szerint ez viszont nem akkora bevétel az államnak, amivel érdemes lenne magára haragítani a szakmát. Kertész Béla hozzátette: a cégeknek folyamatosan növekvő terhekkel kell megküzdeniük, s megjelennek olyan új adók is, mint például az energiaadó és a környezetterhelési díj, melyek komoly kiadásokat jelentenek a vállalatoknak.
origo.hu
Csak a legokosabbak érnek el 7 pontot ebben a vegyes műveltségi kvízben
